MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Ha valakiről már lemondtak, és mégis újra elindul a szíve, az egyszerre tűnik csodának és tudományos rejtélynek. A jelenség annyira ritka, hogy a legtöbb orvos soha nem találkozik ilyennel, de elég valós ahhoz, hogy külön nevet kapjon: Lázár-jelenség, azaz autoresuscitatio – a keringés spontán visszatérése a sikertelen újraélesztés után.

Egyes szívgyógyszerek nőknél akár erősebb mellékhatásokat is okozhatnak – mégis sokáig főként férfiakon tesztelték őket. A női szervezet másképp reagálhat, de ezt a kutatás sokáig nem vette figyelembe. Most megmutatjuk, miért alakult ki ez az egyensúlyhiány, és hogyan próbálja helyrehozni a tudomány.

A depresszió és a szívbetegségek közötti kapcsolat nem csupán elméleti kérdés, hanem napjaink egyik legfontosabb orvosi és társadalmi problémája is. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a Mentális Egészség Hónapja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, ugyanakkor a szívbetegség is gyakran vezet depresszióhoz.

A szív- és érrendszeri betegségek mögött egy eddig alábecsült szereplő is állhat: a baktérium. A fertőzések nemcsak rontják a szív állapotát, de akár el is indíthatják a problémát. De mi történik akkor, ha az antibiotikumok csődöt mondanak? Meglepő módon egy vírus lehet a megoldás – a fágterápia újraírhatja a gyógyászat jövőjét.

Aki a választ 1 percben megadja: Prof. Dr. Szili-Török Tamás az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője.

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Aki a választ 1 percben megadja: Dr. Bartha Judit kardiológus, egyetemi docens, a Debreceni Klinika szívkatéteres laboratóriumának vezetője, az MKT alelnöke

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Egy friss amerikai kutatás szerint a szájban élő baktériumok hozzájárulhatnak a szívrohamot megelőző érgyulladásokhoz. A vizsgálatok szerint a Streptococcus baktériumok biofilmjei a koszorúerek falán is megjelenhetnek, és krónikus gyulladást okozhatnak. A tudósok szerint érdemes újraértékelni az orális mikrobiom szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Aki a választ 1 percben megadja: Prof. Dr. Csanádi Zoltán kardiológus, klinikaigazgató, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika.

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

A rejtélyes infarktus olyan agyi érkatasztrófa, amelynek oka nem derül ki a vizsgálatok során. Sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, hiszen minden harmadik-négyedik stroke ebbe a kategóriába tartozik. A tudatos kivizsgálás és a korszerű orvosi módszerek életmentő jelentőségűek lehetnek.

Van valami, ami nem fér be a szkafanderbe: a szív - mondta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet teljes hosszában megtalálnak a cikk végén. Kiderült, hogy mit tanulhatunk az űrhajósoktól mi, földi halandók? A Szívünk Napján idén minden eddiginél messzebbre kalandoztunk egyik témánkkal: a világűrbe. Farkas Bertalan, aki már átélte – és Schlégl Ádám, aki épp most tanulta meg, milyen képességek birtokában tud valaki űrutazni - saját példáikkal erősítették meg azt, amit Dr. Nagy Klaudia Vivien, az első magyar űrorvos magyarázott el: egészen konkrét, már napjainkban is hasznosítható orvostudományi és technikai tudást hoztak haza magukkal űrhajósaink.