MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Ha minkét karunkon mérjük a vérnyomásunkat, nem csak az egyiken, és mindig a magasabb értéket vesszük figyelembe, akkor pontosabb képet kapunk arról, hogy magas-e a vérnyomásunk. Ez pedig fontos, ha ismerni akarjuk a szív- és érrendszeri betegségekre és az ezek miatti halálozásra való kockázatunkat – hívják fel a figyelmet egy friss kutatásban.

Bár a tünetek elbírálása az orvos feladata, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy milyen esetben keresse fel az orvost - hiszen gyakran túl későn fordulunk szakemberhez.

Ha a hölgyek tudatosan készülnek arra, hogy a menopauza időszakában milyen testi-lelki változások mennek végbe a szervezetben, a kellemetlen változókori tünetek is könnyebben átveszélhetők. A hormonrendszer felborulása ugyanis változatos tüneteket okozhat a hőhullámoktól a hangulati ingadozásokon át a csökkenő csontsűrűségig, emellett súlygyarapodással is járhat, ha az érintettek nem változtatnak étkezési szokásaikon és korábbi életvitelükön.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.

Az ország vezető kardiológusai osztják meg tapasztalataikat a Debreceni Egyetemen szerdán kezdődött 28. Debreceni Kardiológiai Napokon. A négynapos rendezvény fókuszában ezúttal a koszorúérbetegség, a szívritmuszavarok, a szívelégtelenség, illetve ezek megelőzése áll.

A depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, a szívbetegségek pedig a betegek részénél depressziót okoznak. Mi az összefüggés?

Hogyan kapcsolódnak a rosszindulatú daganatok az érbetegségekhez, agyvérzés-e minden stroke, hogyan diagnosztizálható és kezelhető-e a vérzékenység? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézetének orvosai. A kutatók nyolc rövid videóban hívják fel a figyelmet az erek és a vér betegségeire, amelyek számos népbetegség okozói vagy szoros kapcsolatban állnak azokkal.

Ha a középkorú éveinkben fizikailag aktívak vagyunk – még mielőtt szívinfarktusunk lett volna – csökken az esélye annak, hogy megkapjuk a második infarktusunkat.

Hazánkban 45-50 ezer ember kap évente szélütést, közülük minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali  bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd. Mint sok más esetben is, ennél a betegségnél is a megelőzés a legbiztosabb megoldás.

Ezt a kvízt időseknek és fiataloknak egyaránt ajánljuk, akik szeretnének egészséges életmóddal vigyázni a szívükre. A feladatsor legvégén természetesen megtalálják a helyes válaszokat is!