MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az okosórák technológiai fejlődése lehetőséget nyújt a pulzus követésére, és segítséget jelenthet az orvosi diagnosztikában. Dr. Duray Gábor kardiológus szerint egy-egy panasz esetén az okosóra adatai (például pulzusszám és rövid EKG felvételek) értékes információkat szolgáltathatnak az orvosok számára, ami segíthet a pontosabb diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés megtervezésében.

„Felment a vérnyomásom”, olyan kifejezés, melyet gyakran használunk a mindennapi életben is. De mi is az a magas vérnyomás? Mikortól beszélhetünk az egészségre is káros állapotról? Miért probléma a hosszabb ideig fennálló magas vérnyomás? És tehetünk-e ellene mozgással?

A zene és az orvoslás közötti kapcsolat hosszú múltra tekint vissza. Az ősi kultúrák, mint a sámánok, gyógyítók és varázslók gyakran alkalmaztak zenét, dobolást és éneket gyógyító tevékenységeik során. Az ókori egyiptomiak hite szerint a zene és a tánc segíthetett a lelkiállapot javításában. A görög mitológiában a múzsák éneke hozzájárult a világ harmóniájához. És a 21. században is igaz: a betegek gyógyulását segítheti a zeneterápia.

Amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, és a szívverést koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, akkor szívritmuszavarról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a szívverés lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia), vagy egyenetlen.

Egy sikeresen túlélt szívinfarktus után megy az élet tovább, de nem mindegy, hogy hogyan. Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk az elszenvedett szívkárosodáson gyorsan túllépni, és haladni tovább azon az úton, ami az első panaszhoz, tünethez vezetett. Pedig az akut, életmentő ellátás után mód van állami támogatással, ingyenesen speciális kardiológiai rehabilitáció keretein belül 3 hét alatt megismerni azokat a lehetőségeket, amelyekkel elkerülhető az infarktus megismétlődése. Lássuk érdemes-e 21 napot feláldozni az életünkből?

Már a második extravaszkuláris ICD-beültetést végezték el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A hirtelen szívhalál kockázatát jelentősen csökkentő újfajta beültethető defibrillátor kifejlesztésében a klinikának is jelentős szerepe volt.

A pitvarfibrilláció világszerte a leggyakoribb felnőttkori szívritmuszavar, a betegek száma csupán Európában és az Egyesült Államokban meghaladja a kilencmilliót.

Ön most is éppen lélegzik, míg ezeket a sorokat olvassa. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan lélegzik! 

A futás az egyik legegészségesebb sport, legideálisabb a napi 5-8 km megtétele. Aki rendszeresen kocog heti 20-30 km-t, akár 30 százalékkal tovább élhet, mint aki egy lépést sem tesz önmagáért­.  Van egy határ a sportban, amit átlépve már nem tapasztaljuk az előnyös hatásokat. Az extrém terhelés már nem jótékonyabb az állandó, de átlagos intenzitású sportnál, bár még mindig jobb életkilátást biztosít azokhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Betegség esetén is segít a gyógyszerszedést elodázó, gyógyító edzés, ezért lett a sport a fő témája a 23. Szívünk Napja egészségfesztiválnak.  Szeptember utolsó vasárnapján (szeptember 24.) várják az érdeklődőket a Városligetben ingyenes szűrővizsgálatokkal, színes családi programokkal, értékes nyereményekkel, szakmai előadásokkal, számtalan kiállítóval.

Az okoseszközök - ha szeretnénk, ha nem - megkérdőjelezhetetlenül fejlődnek és egyre többen használják őket. Elsődleges céljuk, hogy bizonyos feladatokat, tevékenységeket megkönnyítsenek a felhasználó számára. Természetesen a tudatosabb életmódhoz, az egészségvédelemhez is egyre több eszközt, applikációt dobnak piacra. Lassan minden alapvető életfunkciónkat (mint például a légzést, pulzust, alvást, kalóriafogyasztást) is követni tudjuk napról napra vagy akár percről percre. Ezért alkalmazzák egyre több területen, így például gyógytornászok is, a szív- és érrendszeri fizioterápiában - a betegmonitorozás kiegészítő eszközeként.