MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A séta (illetve pontosabban a gyaloglás) az egyik legrugalmasabb mozgásforma, mert akármikor, akárhol végezhetjük. Az alábbi tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb időben gyalogolhasson.

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

A legfrissebb kutatásban az Egyesült Királyság Biobankjától vették át 137 794 szív- és érrendszeri betegségtől mentes felnőtt adatait, és azt figyelték meg, hogy mennyire tartják be Az egészséges életmód 8 tanácsát. A résztvevőket 100 pontos skálán értékelték.

Akik következetesen betartják az egészséges életmódra vonatkozó nyolc tanácsot, és rendszeresen ellenőrzik a keringési rendszerük értékeit, azoknál lényegesen kisebb lehet a szívkoszorúér-betegségre és a stroke-ra való kockázatuk azokhoz képest, akik mindezekre nem figyelnek – derül ki egy kutatásból. Ez az összefüggés különösen a nőkre, a fiatal felnőttekre és a szív-érrendszeri betegségekre genetikailag kevésbé hajlamosakra érvényes.

Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.

Ha a középkorú éveinkben fizikailag aktívak vagyunk – még mielőtt szívinfarktusunk lett volna – csökken az esélye annak, hogy megkapjuk a második infarktusunkat.

Az újévi fogadalmak között dobogós helyen állnak azok a kívánságok, melyek a jobb egészségi állapottal függenek össze. Összeszedtünk néhány tanácsot, ami segíthet abban, hogy az idei elhatározásainkat képesek legyünk megvalósítani!

A SZÍVÜNK NAPJA nagyszabású családi, egészségmegőrző rendezvény programjában megtalálhatóak lesznek a kardiológiához kapcsolódó szűrések, szakértői előadások, tanácsadás, valamint interaktív és szórakoztató programok is.

A szívbetegségek kockázata az életkorral együtt nő – de nem mindegy, hogy milyen volt a kiinduló érték, a gyermekkor. Erre a betegségcsoportra különösen igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni a kockázati tényezők kialakulását, mint aztán megszabadulni tőlük (ha egyáltalán sikerül!), ha már kialakultak.

A felnőtteknek (kevés speciális esettől eltekintve) hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc intenzív mozgásra lenne szüksége ahhoz, hogy optimálisan terhelje, fitten és egészségesen tartsa a szervezetét – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása. Az azonban nem egyértelmű, hogy a halálozási adatokat vizsgálva hasonló előnyökkel jár-e, ha az egy hétre javasolt fizikai aktivitást több napra osztják el (rendszeresen aktív típus) vagy 1-2 napra sűrítik (hétvégi harcos típus). Erről készült új kutatás.