MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.

A kutatások kimutatták, hogy a felnőtteknek naponta 7-9 óra alvásra van szükségük az egészségük megőrzésére, és a gyerekeknek ennél is többet kell aludniuk.

Nagyobb eséllyel kell szembesülniük az artériás érfalmerevség kockázatával a rendszertelen alvásszokásokkal élő idősödő embereknek, azokhoz képest, akik rendszeres időben fekszenek le, és eleget alszanak – áll egy friss tanulmányban.

Az edzéstervet és a diétát nem könnyű betartani. Ám egy friss kutatás ajánl erre egy megoldást: biztosítsuk magunknak, hogy minden éjjel jól aludjunk, így számos kockázati tényezőt csökkenthetünk.

A szívkoszorúér-betegség (orvosok által használt rövidítése CAD) akkor alakul ki, amikor az artériák falán koleszterinlerakódások épülnek ki. Ez az állapot elzáródásokat okoz a szívet oxigéndús vérrel ellátó artériákban; ilyenkor az artéria megkeményedik és gyulladás keletkezik.

A szélsőséges hőmérséklet – akár a meleg, akár a hideg – emelheti a szív- és érrendszeri betegséggel élők halálozási kockázatát, különösen azoknak, akiknek szívelégtelenségük van – bizonyították be egy új kutatásban.

A szívbetegségek többsége csendes gyilkosként viselkedik: leggyakrabban évekkel a tünetek megjelenése előtt már észrevehető lenne a probléma. A magas vérnyomás és -koleszterinszint hosszú évekig, évtizekig károsíthatja észrevétlenül a szervezetet. 

Bár a tünetek elbírálása az orvos feladata, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy milyen esetben keresse fel az orvost - hiszen gyakran túl későn fordulunk szakemberhez.

Ahogy egyre több születésnapot élünk meg, úgy merül fel egyre gyakrabban a kérdés bennünk, hogy mikortól számítunk majd idős embernek, és mivel fog ez járni.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.