Az "infarktus" kifejezés gyakran fordul elő a köznapi nyelvhasználatban, és a szívroham, szívinfarktus szinonimájaként használjuk – helytelenül!
Az infarktus gyűjtőfogalom. A laikus használatban szinte mindig a szívvel hozzák összefüggésbe, de az orvosi terminológiában tágabb jelentésű: azt jelenti, hogy egy adott szövet vagy szerv egy része elhal a vérellátás hirtelen megszűnése miatt. Ez leggyakrabban egy ér elzáródása következtében történik. Kialakulhat:
a szívben → szívinfarktus (myocardialis infarctus),
az agyban → agyi infarktus (ischaemiás stroke),
a tüdőben → pulmonalis infarktus (pl. tüdőembólia miatt).
Vesében → renalis infarktus: a veseartéria elzáródása miatt a veseállomány egy része pusztul el.
Lépben → splenicus infarktus: a lép artériáinak elzáródása okozza.
Bélben → mesenteriális infarktus: a bélfodri erek elzáródása miatt a bélfal egy szakasza elhal.
Ritkábban előfordulhat infarktus más szervekben is (pl. retina – retinalis infarktus, gerinc)