Szív, ami képes meggyógyítani önmagát – már nem csak sci-fi
Mi történne, ha egy szívroham után a szíved nem maradna véglegesen sérült? Ha a károsodott szívszövet nem csak túlélne, hanem valóban megújulna? Eddig ez lehetetlennek tűnt, most viszont egy új kutatás szerint van rá esély. Egy forradalmian új mRNS-terápia ugyanis olyan természetes mechanizmusokat kapcsol vissza, amelyeket testünk már „elfelejtett” felnőttkorra.
Hogyan működik az mRNS-terápia a szívben?
Az mRNS (hírvivő RNS) olyan molekula, amely „utasításokat” visz a sejtekhez: megmondja, milyen fehérjéket termeljenek. Ezt a technológiát már ismerhetjük a COVID–19 elleni oltásokból. Most azonban a kutatók nem fertőzések ellen vetik be, hanem arra használják, hogy a szív újra működésbe lépjen egy infarktus után. A Temple Egyetem tudósai egy olyan mRNS-t fejlesztettek ki, amely újraindítja a szívsejtek osztódását – hasonlóan ahhoz, ahogy egy leállt motort indítanánk újra.
Mi történik egy szívroham után – és hogyan segíthet a terápia?
Szívinfarktus során a szív egy része elhal, a helyét pedig hegszövet veszi át. Ez a szövet nem tud úgy pumpálni, mint az eredeti, működő szívizom, így hosszú távon a szív teljesítménye romlik. A felnőtt emberi szív sejtszinten gyakorlatilag nem képes megújulni – ezért is ennyire súlyos egy infarktus következménye. Most azonban úgy tűnik, egy mRNS-alapú terápia képes lehet újra aktiválni a sejtosztódást.
A kulcs: a PSAT1 gén „felébresztése”
A kutatás középpontjában a PSAT1 nevű gén áll. Ez a gén normál esetben csak a magzati fejlődés során aktív, amikor a szív még kialakulóban van. A Temple Egyetem csapata azonban képes volt ezt a gént újra aktiválni felnőtt egerek szívében mRNS segítségével. Az eredmények látványosak voltak:
- A szívsejtek újra osztódni kezdtek,
- Csökkent a hegképződés,
- Javult a szív pumpafunkciója,
- Fokozódott az új erek kialakulása,
- Az egerek hosszabb ideig éltek.
A test saját emlékeire épít a gyógyításban
A legizgalmasabb ebben a módszerben az, hogy nem kívülről próbálja „megjavítani” a szívet, hanem a test saját, elfeledett programját kapcsolja vissza. Ez olyan, mintha emlékeztetnénk a szervezetet arra, amit egykor már tudott: hogyan kell új szívet építeni. Nem külső beavatkozásról van tehát szó, hanem a belső regeneráció újraindításáról.
Hol tart most a kutatás?
Fontos kiemelni, hogy ezek az eredmények egyelőre csak laboratóriumi egérkísérleteken alapulnak. A következő fázis a nagyobb állatokon való tesztelés, majd – ha minden jól halad – embereken végzett klinikai vizsgálatok következnek. Mindez még időbe telik, de az irány ígéretes.
Miért lehet ez akkora áttörés a szívgyógyászatban?
A szívbetegségek ma is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. Egy olyan kezelés, amely nemcsak enyhíti a tüneteket, hanem sejtszinten képes helyreállítani a károsodott szívet, alapjaiban változtathatja meg a kardiológia szemléletét. Nem csupán túlélni lehetne az infarktust, hanem ténylegesen visszafordítani annak következményeit.
Ez a terápia még fejlesztés alatt áll, de ha beválik, a jövőben új fejezetet nyithat a szívbetegségek kezelésében – ahol már nemcsak a túlélés, hanem a teljes regeneráció is reális cél lehet.
Phosphoserine aminotransferase 1 promotes serine synthesis pathway and cardiac repair after myocardial infarction | Request PDF
