Szoros kapcsolat a depresszió és a szívbetegségek között
A szívbetegek nagyobb eséllyel szenvednek depresszióban – és ennek fordítottja is igaz. Ezt már régóta tudjuk, de a kapcsolat okait csak most kezdik igazán feltérképezni. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint a gyulladás (a szervezet védekező reakciója a káros hatásokra, például stresszre vagy fertőzésre) lehet az a közös tényező, amely megmagyarázza, miért jelentkezhet ugyanaz a probléma eltérő szervekben: a szívben és az agyban.
Dr. Khandaker és Dr. Stephen Burgess kutatócsoportja több százezer brit ember adatait elemezte, és arra jutottak, hogy a tartós gyulladás összekapcsolhatja a szív- és érrendszeri betegségeket a depresszióval.
A gyulladás mint közös biológiai háttérfolyamat
A gyulladás segít a szervezetnek a fertőzések elleni küzdelemben, de ha tartósan fennáll, károsíthatja a test különböző részeit. Az olyan életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgáshiány vagy az elhízás szintén fokozzák ezt az állapotot. Ugyanez igaz a lelki megterhelésre is.
A tartós stressz hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszer (a szervezet „riadókészültségi” rendszere) aktivitása, miközben csökken a paraszimpatikus idegrendszer (a nyugalmi, regeneráló működésért felelős rész) hatása. Ilyenkor megnő a szervezetben a citokinek (gyulladást szabályozó fehérjék) szintje. A csontvelő több fehérvérsejtet kezd termelni, amelyek eljutnak az érfalakhoz, és ott gyulladást, majd érelmeszesedést idéznek elő.
A stressz tényleg megtöri a szívet
A tartós lelki stressz hatására kialakulhat az endothel diszfunkció (az erek belső felszínének működési zavara), ami gátolja a vérerek megfelelő tágulását és hozzájárul a magas vérnyomás és szívbetegségek kialakulásához. A stressz katekolaminokat (stresszhormonokat, például adrenalint) szabadít fel, amelyek károsíthatják a szívizmot.
Súlyosabb esetben kialakulhat az úgynevezett Takotsubo-kardiomiopátia (köznapi nevén „megtört szív szindróma”), ami a szív bal kamrájának átmeneti gyengeségével jár. Ez főként nőknél fordul elő, feltehetően az agy stresszre adott reakcióinak nemi különbségei miatt.
Depresszió és immunrendszer: kétirányú kapcsolat
A depresszió és az immunrendszer működése szorosan összefügg. Depressziós embereknél gyakran magasabb a citokinek szintje, ami arra utal, hogy a szervezet gyulladásos állapotban van még akkor is, ha nincs fertőzés.
A tudósok kiemelik az NLRP3 inflammaszóma szerepét (olyan sejten belüli rendszer, amely érzékeli a stresszt, és elindítja a gyulladást). Ez a rendszer még akkor is működésbe lép, ha nincs jelen kórokozó – például csak lelki stressz van –, így kapcsolatot teremt a depresszió és a gyulladás között.
A gyulladás hatása az agyműködésre
A gyulladásos anyagok, mint az interleukin-1β, interleukin-6 és TNF-α (a gyulladáskeltő citokinek különböző típusai), bejutnak az agyba vagy hatnak annak működésére. Ezek az anyagok befolyásolják a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt (HPA tengely) – ez egy hormonális szabályozó rendszer, amely a stresszreakcióért is felelős.
Ha a vér-agy gát (védelmi vonal a test és az agy között) áteresztőbbé válik – például stressz vagy depresszió hatására –, ezek az anyagok bejuthatnak az agyba, ahol további gyulladást és hangulatzavart válthatnak ki.
SZÓSZEDET
| Kifejezés | Meghatározás |
|---|
| Gyulladás | A szervezet természetes reakciója káros hatásokra, például fertőzésre vagy stresszre. Tartós fennállása káros lehet. |
| Szimpatikus idegrendszer | Az idegrendszer része, amely stresszhelyzetekben aktiválódik. |
| Paraszimpatikus idegrendszer | A nyugalmi állapotot, regenerálódást segítő idegrendszeri működés. |
| Citokinek | Fehérjék, amelyek az immunválaszt és gyulladásokat szabályozzák. |
| Ateroszklerózis | Érelmeszesedés, az erek falának megkeményedése. |
| Endothel diszfunkció | Az érfalak belső felszínének zavart működése. |
| Katekolaminok | Stresszhormonok, például az adrenalin. |
| Takotsubo-kardiomiopátia | Átmeneti szívizomgyengeség, amit hirtelen lelki megrázkódtatás okoz. |
| Inflammaszóma (NLRP3) | Sejten belüli „riasztórendszer”, amely stresszre gyulladást indít el. |
| HPA tengely | A stresszre reagáló hormonrendszer (hipotalamusz-hipofízis-mellékvese). |
| Vér-agy gát | Az agy védelmi rendszere, amely szabályozza, mi juthat be a vérből az agyba. |
A hiteles tartalom mindig Szívderítő!
Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!
