Mi okozhat szívizomgyulladást?

A szívizomgyulladás számos tényező következtében alakulhat ki. A leggyakoribb okok közé az alábbiak tartoznak:

• Vírusfertőzések, például adenovírus, hepatitis B és C, parvovírus vagy herpesz,
• Bakteriális fertőzések, mint a staphylococcus, streptococcus, diftéria vagy Lyme-kór kórokozói,
• Paraziták, például a Trypanosoma cruzi, amely Chagas-kórt okoz,
• Autoimmun betegségek, például lupus vagy rheumatoid arthritis,
• Gyógyszerek és mérgező anyagok, mint a szén-monoxid.

Ezek mind a szívizom gyulladását válthatják ki, amely gátolja a normális szívműködést.

Bár sok összefüggés ismert, a pontos rizikótényezők még további kutatásokat igényelnek.

Milyen tünetek utalhatnak szívizomgyulladásra?

A tünetek változatosak, és gyakran más betegségek jeleire hasonlítanak. Ezért is nehéz felismerni a myocarditist elsőre. A leggyakoribb panaszok:

• Mellkasi fájdalom, szúró vagy nyomó jelleggel,
• Fáradtság, csökkent fizikai terhelhetőség,
• Lábdagadás, különösen a bokák és lábfejek környékén,
• Szívritmuszavar, például szapora vagy szabálytalan szívverés,
• Légszomj, akár nyugalomban is,
• Influenza-szerű tünetek: fejfájás, testfájdalmak, láz vagy torokfájás.

Mindezek együttese vagy bármelyik fennállása gyanút kelthet – különösen, ha korábban vírusfertőzés zajlott le.

Hogyan diagnosztizálható a szívizomgyulladás?

A pontos diagnózis többféle vizsgálatot igényel. Az orvos az alábbi lépéseket követi:

• Anamnézis és fizikális vizsgálat: a tünetek és kórelőzmények áttekintése,
• Elektrokardiogram (EKG): kimutathatja a szívritmuszavart vagy más elektromos eltérést,
• Laborvizsgálatok: gyulladásos értékek és szívizomenzimek mérése,
• Képalkotó eljárások: mint a szívultrahang vagy mellkasröntgen a szív állapotának felmérésére,
• Szív MRI: részletes képet ad a szívizom gyulladásos területeiről,
• Szívizom-biopszia: ritkán végzik, de pontos szövettani eredményt adhat.

Hogyan kezelhető a myocarditis?

A kezelés mindig a gyulladás kiváltó okától és a betegség súlyosságától függ. A legfontosabb lépés a szív tehermentesítése:

• Ágynyugalom: a fizikai aktivitás teljes kerülésével,
• Gyulladáscsökkentők: főként nem-szteroid készítmények a fájdalom és gyulladás csökkentésére,
• Súlyosabb esetekben: kórházi megfigyelés, infúziós kezelés vagy szív-támogató eszközök is szükségesek lehetnek.

A gyógyulás ideje változó – hetektől hónapokig is eltarthat.

Mennyire gyakori a szívizomgyulladás?

Az előfordulás gyakorisága az utóbbi években nőtt. Ennek oka részben a pontosabb diagnózis, részben a vírusfertőzések terjedése:

• 2019-ben világszerte több mint 1,26 millió új esetet regisztráltak, ami 62 százalékkal több, mint 1990-ben,
• Az Egyesült Államokban a 2019-es adatok szerint közel 88 ezer eset fordult elő.

Fontos megjegyezni, hogy a statisztikai adatok az alkalmazott diagnosztikai módszerektől is függenek.

Milyen a szívizomgyulladás lefolyása és kimenetele?

A szívizomgyulladás prognózisa egyénenként nagyon eltérő lehet. A kimenetelt befolyásolja a gyulladás mértéke, az időben megkezdett kezelés és az általános egészségi állapot:

• A vírusos eredetű eseteknél a betegek 50–80 százaléka legalább öt évig túlél a diagnózist követően,
• Egy hosszú távú vizsgálat szerint a betegek negyede meghalt tíz éven belül, bármilyen okból,
• A fulmináns myocarditis (gyorsan súlyosbodó forma) magas halálozási arányú, ha nem ismerik fel időben.

Fiatalabb pácienseknél gyakori a teljes felépülés, de a betegség lezajlása után rendszeres kontroll ajánlott.