A szívizom (latinul myocardium) a szív három rétegének középső része. Ez az izmos fal felelős a vér keringtetéséért – vagyis ez az a „motor”, amely minden egyes szívdobbanás mögött áll.

A szív felépítése rétegek szerint

A szív három fő rétegből épül fel, amelyek közül a myocardium végzi a fizikai munkát:

• Belső réteg: endocardium – ez a réteg borítja a szív belső felszínét, beleértve a billentyűket is,
• Középső réteg: myocardium – ez maga a szívizom, amely összehúzódik és pumpálja a vért,
• Külső réteg: pericardium – ez egy vékony burok, amely kívülről védi a szívet.

A szívizom tehát az aktív, összehúzódó izomréteg, amely a szívverésért felelős.

Miért különleges a szívizom?

A szívizom szövete egyedülálló az emberi testben, több szempontból is:

• Automácia: képes önállóan összehúzódni, külső inger nélkül is,
• Különleges izomrostok: szerkezete eltér a vázizmoktól, például a karizmoktól,
• Folyamatos működés: napi közel 100 000-szer húzódik össze, pihenés nélkül,
• Magas oxigénigény: különösen érzékeny az oxigénhiányra, például szívinfarktus esetén.

Képzeld el így

A szív működését legegyszerűbben egy szivattyúhoz lehet hasonlítani. Ennek a szivattyúnak nem elég egy üres burok: kell egy erős, izmos fal, amely képes a vért kipumpálni. Ez az izmos fal a myocardium. Nélküle a szív nem lenne képes működni, így az élet sem lenne fenntartható.

Mi történik, ha begyullad a szívizom?

A szívizomgyulladás során ez a létfontosságú izomszövet begyullad, megduzzad, és kevésbé hatékonyan képes összehúzódni. A vérkeringés romlik, a szívritmuszavarok szabálytalanná válhatnak, és extrém esetben akár szívelégtelenség is kialakulhat.