Mit kell tudnia a szívritmusáról?

A szívritmus vagy más néven a pulzus az az érték, ahányszor a szíve ver egy perc alatt. A pulzus normálértéke egyénfüggő. Ha ismeri a saját normálértékét, az az egészségének a fontos jelzőértéke lehet. Ahogy idősödünk, változik a szívritmusunk, és az is, hogy milyen gyakran változik a pulzusunk, és mindez pontosan képes jelezni a szívünk állapotát és más olyan állapotokat is, amelyekre figyelmet kell fordatanunk.

Miként ellenőrizhetjük, hogy normális-e a pulzusunk?

Ezeken a testtájakon tudjuk a legjobban érzékelni a szívritmusunkat:

• csukló,
• a könyökhajlat,
• a nyak oldalsó része,
• lábfej.

Úgy tudjuk a legpontosabban megmérni a pulzusunkat, hogy ráhelyezzük az ujjunkat a verőérre, és 60 másodpercen keresztül mérjük az ütések számát. A nyugalmi pulzus az a legalacsonyabb szívritmus, amely ahhoz szükséges, hogy megfelelő mennyiségű vérrel lássa el a szervezetünket, amikor nem végzünk testedzést. Ha ülünk, fekszünk, nyugodtak vagyunk és nem vagyunk betegek, akkor általában 60 és 100 között szokott lenni a szívritmusunk.

Azonban a 60-nál alacsonyabb normál pulzus sem jelenti azt feltétlenül, hogy betegek vagyunk. Ezt okozhatja gyógyszer is, például bétablokkoló. Azoknak is alacsonyabb a normál szívritmusuk, akik fizikailag nagyon aktívak vagy rendszeresen sportolnak. Az ilyen személyeknek alacsony a nyugalmi pulzusuk (akár 40 ütés per perc), és ez azért van, mert jobb állapotban van a szívizomzatuk, ezért nem kell túl nagy erőt kifejtenie ahhoz, hogy nyugalmi állapotban megfelelő mennyiségű vérrel lássa el a szervezetet. Az enyhe vagy közepes mértékű fizikai aktivitás általában nem változtatja jelentősen a nyugalmi pulzust.

Milyen további tényezők befolyásolják a szívritmust? 

• A levegő hőmérséklete. Amikor megemelkedik a hőmérséklet és a páratartalom, a szív egy kicsit több vért pumpál, tehát a pulzusunk megemelkedhet, de általában nem többet, mint 5-10 üzemet percenként.
• Pihenéskor, ülve vagy állva általában egyforma a pulzusunk. Amikor hirtelen felállunk, akkor előfordulhat, hogy 15-20 másodpercig egy kicsit megemelkedik a szívritmusunk, de pár perc múlva rendeződnie kell.
• Érzelmi állapot. Ha stresszesek, feszültek, kiemelkedően boldogok vagy szomorúak vagyunk, akkor az érzelmeink miatt megemelkedhet a pulzusunk.
• Testméret. A testméret általában nem befolyásolja pulzust. Az elhízott személyek azt tapasztalhatják, hogy a nyugalmi pulzusuk magasabb értéket mutat, de jellemzően nem haladja meg a 100 ütem/perc értéket.
• Gyógyszeres kezelés. Azok a gyógyszerek, amelyek blokkolják az adrenalintermelést (a bétablokkolók), jellemzően lelassítják a pulzust, míg a túl sok vagy túl nagy adagú pajzsmirigygyógyszer megemeli azt.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha bétablokkolót kell szednie a szívritmusa és a vérnyomása csökkentése céljából, vagy az abnormális szívritmus (aritmia) kezelésére szed gyógyszert, az orvosa kérheti, hogy naplózza a szívritmusát. Ebben akár okoseszközök is segíthetik az érintetteket, számos óra méri és rögzíti (a nap folyamán rendszeresen) a szívverést. A szívritmusról vezetett feljegyzés hozzásegíti az orvost, hogy beállítsa a pontos gyógyszeradagot vagy hogy változtasson a gyógyszerezésen.

Ha túlzottan alacsony a szívritmusa vagy gyakran fordul elő, hogy megmagyarázhatatlanul magas a pulzusa, különösen, ha ez gyengeséggel, szédüléssel vagy ájulással jár együtt, akkor erről be kell számolnia az orvosának, aki el tudja dönteni, hogy ez veszélyes-e. A pulzus tehát olyan mérhető, fizikai jelenség, amely segít képet alkotni az egészségi állapotunkról.