Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Terápiák 2022.11.16. Dr. Jánosi András - Szívbetegek képes ABC-je
Az MKT legfrissebb hírei

Kiknek van szükségük kardiológiai rehabilitációra?

Azon szívbetegek, akiknek olyan szívbetegségük van, amely rövidebb-hosszabb ideig lehetetlenné teszi eredeti tevékenységük folytatását, rehabilitációra szorulnak.


Milyen tevékenységeknek kell szerepelniük a rehabilitációs programban?

A rehabilitáció első formája a fizikai rehabilitáció volt, és a fizikai tréning manapság is a legelterjedtebb módja az ilyen irányú tevékenységnek, a beteg rehabilitációjának. A fizikai tréningen túlmenően a pszichés rehabilitáció is segítheti a betegeket eredeti tevékenységük visszaállításában, ill. a nagyobb beavatkozásokat (pl. szívműtét) követő szorongás oldásában. Az általános pszichotherápián túlmenően speciális pszichológiai beavatkozás csak azon betegeknél indokolt, akiknél ennek szükségszerűsége a megkezdett rehabilitációs tevékenység során felmerül.

Tágabb értelemben a rehabilitáció fogalmába tartozik - mint másodlagos megelőzés - az egészséges életvitel alapelveinek megismertetése, valamint az egyén veszélyeztető tényezőinek befolyásolása (dohányzás, egészségtelen táplálkozás stb.) is.

Mikor eredményes a rehabilitáció?

A rehabilitáció eredményessége mérhető egy betegcsoport életkilátásainak javulásával, az újabb szívinfarktusok számának csökkenésével. Az egyén szempontjából a program hatékonysága a fizikai terhelhetőség növekedésével, az életminőség javulásával jellemezhető, és akkor tekinthető teljesnek, ha a program befejezése után a beteg eredeti tevékenységét folytatja, beleértve eredeti munkakörének betöltését is.

Összefoglalóan elmondható: a szívbetegek rehabilitációja abból a terápiás gyakorlatból alakult ki, hogy a klinikai tapasztalat igazolta a szívinfarktusos betegek korai mobilizálásának ártalmatlanságát. Hosszú évek alatt alakult ki a rehabilitáció mai gyakorlata, amelyről - a legutóbbi években - egyértelműen beigazolódott, hogy javítja a szívinfarktusos betegek túlélési esélyeit, terhelhetőségét és életminőségét. A betegség prognózisának javulása, a szövődmények előfordulásának csökkenése közgazdasági értelemben is hasznosnak minősíti a rehabilitációs programokat.

A szívbetegségből meggyógyult beteget akkor tekintjük eredményesen rehabilitáltnak, ha vissza jutott arra a pontra, ahonnan a betegség kezdetén "elindult". Az eredeti állapot helyreállása a fizikai, a pszichés és a munkaköri rehabilitáció együttes megvalósulását jelenti.

Ez is érdekelheti

Orvos válaszol: az érelmeszesedés sietteti a halált - mit tehetünk ellen?

Szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

Orvos válaszol: újraélesztés a gyakorlatban, lépésről lépésre! VIDEÓ

Orvos válaszol: a szívelégtelenség megelőzésének és kezelésének lehetőségei - VIDEÓ

Orvos válaszol: Cukorbetegségből így lesznek szívbetegségek

Orvos válaszol: Íme 3 ember, akinek nem (vagy nem csak) a saját szíve dobog a mellkasában - VIDEÓ