Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Betegségek 2022.10.10. Dr. Jánosi András - Szívbetegek képes ABC-je
Az MKT legfrissebb hírei

A koszorúér-szűkület okozta legfontosabb betegségek

Angina pectoris

A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, amit angina pectorisnak nevezünk. Nagyon fontos szabály, hogy nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezne. Az esetek többségében a panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye és időtartama, ill. a tünetek megszűnésének jellegzetességei alapján a kardiológus kielégítő pontossággal diagnózist tud mondani; ugyanakkor a diagnózis alátámasztása, ill. a további teendők megítélése végett különféle vizsgálatok elvégzésére kerül sor.

Azoknál, akiknél az ún. nem invazív (vértelen) vizsgálatok komolyabb megbetegedésre utalnak, elvégezzük a koszorúérfestést (a koronarográfiát) is. A vértelen vizsgálatok a szívizom keringési viszonyairól, a koronarográfia a "csőrendszer" állapotáról ad felvilágosítást. A két információ természetesen összefügg egymással, hiszen rossz csőrendszer esetén legtöbbször az áramlás is rossz, de bőven vannak kivételek is.

Szívinfarktus

Az előzőekben vázoltuk, hogy az angina pectoris a koszorúér keringési zavara következtében alakul ki (a szív nem kap annyi vért, mint amennyi a zavartalan működéshez szükséges lenne), a szívinfarktus pedig akkor jön létre, amikor a "csőrendszerben" - a koszorúerekben teljes elzáródás miatt megáll a keringés. Hogy a szűkületből mikor lesz teljes elzáródás, az pontosan nem jósolható meg.

Rendkívül fontos, hogy teljes elzáródás esetén minél hamarabb kórházba jusson a beteg, hiszen ma már a "dugulást" meg tudjuk szüntetni (feloldjuk a rögöt), és ezzel a szívizomelhalást részben vagy teljesen megakadályozzuk.

Mikor gondoljunk szívinfarktusra?

  • Erős mellkasi fájdalom esetén, különösen akkor, ha az szorító, nyomó jellegű, a mellcsont mögött jelentkezik, és 30 percnél tovább tart;
  • hirtelen jelentkező, rossz közérzettel, verítékezéssel járó, nehézlégzés esetén;
  • sok esetben a szívinfarktusnak az első tünete a gyomorszájban érzett fájdalom, hányással vagy anélkül.

Sajnos, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, annyira, hogy esetenként az orvosnak is gondot jelent a diagnózis felállítása, főleg nőknél szokott előfordulni nem tipikus tünethalmaz, más, banálisabb betegségre hasonlító tüneteket észlelnek csupán infarktus esetén, így késve kerülnek orvoshoz. Márpedig minél hamarabb állítjuk helyre a koszorúér-keringést, annál több szívizmot nyerünk (illetve nyer a beteg).

Ez is érdekelheti

Orvos válaszol: az érelmeszesedés sietteti a halált - mit tehetünk ellen?

Szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

Orvos válaszol: újraélesztés a gyakorlatban, lépésről lépésre! VIDEÓ

Orvos válaszol: a szívelégtelenség megelőzésének és kezelésének lehetőségei - VIDEÓ

Orvos válaszol: Cukorbetegségből így lesznek szívbetegségek

Orvos válaszol: Íme 3 ember, akinek nem (vagy nem csak) a saját szíve dobog a mellkasában - VIDEÓ