Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Szórakozás 2022.07.26. Ureczky Eszter
Az MKT legfrissebb hírei

Az anatómus és a szív találkozása a boncasztalnál

A szív anatómiája (La autopsia, 1890) című festménye egycsapásra világhírűvé tette Enrique Simonet Lombardo spanyol festőművészt a 19. század végén. De vajon mi a festmény titka, miért tartották olyan különlegesnek a művész kortársai, és mit üzenhet 21. századi nézőinek?


Enrique Simonet Lombardo (1866–1927) spanyol festő egyik legismertebb munkája A szív anatómiája című képe, amely ma a Museo de Málaga (Spanyolország) állandó tárlatában látható. A megindító kép egy idős orvost ábrázol, amint egy fiatal nőbeteg boncolását végzi, aki feltehetőleg vízbe ölte magát.

(A képet lásd lentebb!)

A festő azt a pillanatot ragadja meg, amikor az anatómus épp kiemelte a szívet a mellkasüregből, hogy közelebbről szemügyre vegye. A tudós, férfi és idős ember egyaránt valamiféle elrévedő lenyűgözöttséggel, melankolikus önreflexióval nézi a szervet, amely az élet és a halál titkát látszik hordozni, egyszerre objektíven és szubjektíven ragadva meg az halandósággal való találkozás élményét.

Az álló, feketeruhás férfialak analitikus tekintete, érzékeny pillantása éles ellentétet képez a fekvő nőalak élettelen fehérségével, sebezhető passzivitásával, miközben a kép tengelyét az anatómus szívet tartó bal keze, a jobb kezében pihenő szike, valamint a szívre meredő tekintetének háromszöge alkotja meg.

Klasszikus realista stílusjegyei, az anatómiai részletek aprólékos, élethű ábrázolása mellett a fény-árnyék kontrasztok (chiaroscuro), valamint a perspektívahasználat, különösen a fekvő női test rövidülése teszik különlegessé a festményt. A nőalak tragikus sorsa továbbá az Ofélia-ábrázolások és a bukott nő archetípusának hagyományába is illeszti a művet (lásd még: George Frederic Watts: Found Drowned, 1850; John Everett Millais: Ophelia, 1851; Gabriel von Max: L'Anatomiste, 1869). A kép eredetileg a "És szíve is volt!" (¡Y tenía corazón!) címet viselte, később azonban A szív anatómiájaként, illetve Boncolásként vált ismertté, azaz az orvos személyes sóhaja helyett a jelenet szakmai kontextusa vált az alkotás védjegyévé. A tudósalakok ábrázolása egyébként a 17. század óta az európai festészet kedvelt témája volt (lásd még: Rembrandt: Dr. Tulp anatómiája, 1632; Thomas Eakins: Gross klinika, 1875; Henri Gervex: Operáció előtt, 1887).

A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Enrique_Simonet_-_La_autopsia_-_1890.jpg

Címke felhő

boncolás festészet nők orvos

Ez is érdekelheti

Szívritmuszavart, szívinfarktust is okozhat az influenza – nagyon kell az oltás

Szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

Orvos válaszol: újraélesztés a gyakorlatban, lépésről lépésre! VIDEÓ

Orvos válaszol: a szívelégtelenség megelőzésének és kezelésének lehetőségei - VIDEÓ

Orvos válaszol: Cukorbetegségből így lesznek szívbetegségek

Miniatűr csiszológép az érben - világszínvonalú eljárás Debrecenben