„A kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi plusz életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi tudományterület együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmaz Prof. dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a többi között az AstraZeneca gyógyszervállalat támogatásával megvalósuló Szívünk Napja esemény apropóján.
Elöregedő társadalom, egyre több beteg
Magyarországon évek óta kevesebb gyerek születik, mint amennyi az éves halálozás, a populáció öregszik, társadalmunkban egyre nagyobb a nyugdíjasok aránya. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek az idősek körében jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő. Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb (akár immár halálos) infarktust kaphatnak.
A régióban a társadalmi-gazdasági tényezők közötti különbségek nem látszanak csökkenni, az iskolázottság, a munkanélküliség egyaránt meghatározói annak, hogy mekkora eséllyel alakul ki valakinél keringési betegség. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnek egy iskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest.
A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent a kontinensen - derült ki az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent elemzéséből. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedések sikere csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (például cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság adatait. - Ráadásul az állampolgárok legkevesebb egyharmada fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számon tartott időskori aortabillentyű-szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánkban a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.
