Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Ennyire interaktív program még nem volt a Szívünk Napján, mint most!

2023.09.20.

Sztár...

Íme a részletes program az ingyenes Szívünk Napjára

2023.09.19.

Egy h...

Tervezze meg, hogy az ingyenes programon mi mindenen vesz részt!

2023.09.18.

Amit ...

Szórakozás 2022.07.16. Ureczky Eszter
Az MKT legfrissebb hírei

10 izgalmas mérföldkő a kardiológia történetéből, amiért hálásak lehetünk

Meddig vezethető vissza a kardiológia története? Mik voltak a legfontosabb felfedezések, amelyek máig meghatározzák a szív- és érrendszeri betegségek felismerését és kezelését? Hány híres szívspecialistát ismer? Az alábbiakban 10 mérföldkőnek számító tudományos eredményt foglalunk össze A szív és a verőerek betegségei című könyv alapján, amelyet orvostanhallgatók számára szerkesztett Prof. Dr. Csanádi Zoltán és Dr. habil. Czuriga Dániel a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetében 2019-ben.


A betűk a vénabillentyűket jelölik1. William Harvey („a keringés atyja”) 1628-ban az emlősök életműködésének alapvető jelenségeként írta le a vérkeringést, és a keringés fenntartásában a szív szerepét is felismerte. A fenti felismerés Harvey állatokon végzett kísérletein alapult, majd azt tovább gondolva folytatta a vizsgálatait. Harvey érszorítót helyezett egy önkéntes karjára, aki egy tárgyat szorított a kezében. Ezután megvárta, míg az erek megduzzadnak a bennük felgyülemlő vér hatására.

2. Közel egy évszázaddal később, 1706-ban jelent meg Raymond de Vieussens francia anatómus professzor munkája, amely már a szív szerkezetének, a szívüregek és nagyerek leírására vállalkozott.

Bizarr módszer

3. Stephen Hales angol pap és tudós 1733-ban elsőként mérte meg emlősállatok vérnyomását úgy, hogy a perifériás artériába vékony csövet vezetett, és a véroszlop magasságából számította ki a nyomást.

4. Újabb, a klinikai diagnosztika irányába tett lépés volt a sztetoszkóp megalkotása 1816-ban, ami Rene T. H. Laennec francia orvos érdeme. Meglepő módon találmánya csak lassan vált az orvosi gyakorlat részévé, s még hosszú időn át a közvetlen, a mellkas falára helyezett füllel történő vizsgálatot részesítették előnyben. Az új találmány, mely eleinte egy kb. 2,54 cm hosszú, egyetlen fülhallgatóval rendelkező fahenger volt, mára a hajlékony csővel és két fülhallgatóval rendelkező fonendoszkóp az orvosi hivatás ikonikus jelképévé vált, és a röntgensugár feltalálásig az elsőszámú diagnosztikai eszköz maradt.

5. A modern kardiológia születését 1903-tól számítjuk, amikor Willem Einthoven maga alkotta a berendezésével először készített testfelszíni elektrokardiogramot (EKG) emberen. Az EKG a mai napig alapvizsgálat a kardiológiában, és bár a modern képalkotó módszerek mellett számos területen csökkent a jelentősége, például a ritmuszavarok és a szívinfarktus diagnosztikájában továbbra is a legfontosabb eszköz, amely nélkül a szívműködés alapvető mechanizmusainak feltárása, a kardiológia tudományának fejlődése sem lett volna elképzelhető.

6. A szív- és érbetegségek kialakulásában, kifejlődésében kiemelt jelentőségű az érelmeszesedés. Ennek kutatásában korszakos jelentőségűnek tartjuk Nikolaj Anichkov 1913-ban nyulakon leírt megfigyelését a koleszterinben gazdag étrend és az aorta falának meszes elváltozásai közötti összefüggésekről.

7. A kardiológia jelenlegi gyakorlatát meghatározó szívkatéteres technikák kifejlesztése szempontjából döntő fontosságú első humán vizsgálat Werner Forssmann híressé vált önkísérlete volt 1929-ben. A fiatal német orvos ügyeleti időben, felettesei engedélye nélkül vezetett egy hólyagkatétert saját könyökvénájába, és igyekezett azt minél beljebb juttatni a saját testébe. Ezután átment a röntgenvizsgálóba, és felvételt készített a katéterről, ami a jobb pitvarban végződött. Ezzel bebizonyosodott, hogy megfelelő eszközökkel (az urológiai katéterek helyett a későbbiekben az érrendszer vizsgálatához tervezett eszközöket fejlesztettek) a szív- és az érrendszer különböző pontjaira el lehet jutni vérmintavétel, gyógyszer bejuttatása vagy nyomásmérés céljából.

Betegek gyógyulása múlt rajtuk

8. 1941-ben Andre Cournand és Dickinson Richards a különböző szívüregek nyomásviszonyait szisztematikusan, normális és kóros körülmények között feltáró munkájuk eredményét közölték, ezzel megteremtve a hemodinamikai (véráramlástan) vizsgálat alapjait.

9. Az első koronária-angiográfiát, vagyis a koszorúerek szelektív kontrasztanyagos vizsgálatát 1958-ban Mason Sones végezte, nem is sejtve, hogy ezzel a napjainkban messze leggyakrabban végzett kardiológiai beavatkozások alapjait rakta le. A hemodinamikai vizsgálat és a kontrasztanyagos koszorúérvizsgálat teremtette meg a diagnosztikus feltételeit mind a szívsebészeti beavatkozásoknak, mind a testfelszín valamely részén ejtett nyíláson keresztül (perkután) végzett katéteres gyógyítóeljárásoknak.

10. Sones diagnosztikus koronarográfiája (érfestése) után két évtizeddel, 1978-ban Andreas Grüntzig német szívgyógyász Zürichben elvégezte az első koszorúér-angioplasztikát: egy házilagosan átalakított hólyagkatéter-ballont a beszűkült érszakaszban felfújva sikerült az érszakaszt szabaddá tennie, s a mögöttes szívizom vérellátását javítania. Ez az eljárás azóta emberek millióinak életét menti meg – természetesen egyre modernebb eszközök használatával.

Forrás: A szív és a verőerek betegségei (szerk. Csanádi Zoltán, Czuriga Dániel, 2019)

Ez is érdekelheti

Ennyire interaktív program még nem volt a Szívünk Napján, mint most!

Íme a részletes program az ingyenes Szívünk Napjára

Tervezze meg, hogy az ingyenes programon mi mindenen vesz részt!

Kocogjunk rendszeresen, hogy tovább éljünk

Az okoseszközökről, hogy valóban segítségünkre legyenek

A halálos szívinfarktusok száma hétfőnként csúcsosodik ki - pláne nyaralás után