Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Szórakozás 2022.05.27. Ureczky Eszter
Az MKT legfrissebb hírei

A szív mítoszai: ősrégi történetek a szívről – 1. rész

A szív történelmi kortól és földrajzi helytől függetlenül számos vallásban a lélek lakhelyeként jelenik meg, ugyanakkor nagyon eltérő rítusok és hiedelmek kapcsolódnak hozzá. Prof. Dr. Lozsádi Károly (1935-2021) kardiológus és Király László Szívparafrázisok: Mítosz, filozófia és művészet a szívről című kötete a példák kimeríthetetlenül gazdag tárháza, ebből gyűjtöttünk össze 5 érdekességet a szív mitikus jelentéseiről.


Egyiptom: a szív mérlegelése

A halottak körüli misztérium a halál utáni élet folytatását és a feltámadást biztosítását szolgálta; ezért volt fontos, hogy az elhunyt visszakapja a szívének, mint a tudatnak és emlékezetnek funkcióját. A szív megőrzéséhez, a segítő istene megnyeréséhez és a szívet elrabolni akaró gonosz démonok elűzéséhez az elhunytnak mágikus szövegek birtoklásra is szüksége volt. Egyiptom: a szív mérlegeléseAmint arra az egyiptomi Halottak Könyve (XXV—XXX) utal, a túlvilági lét a szív megmérettetésének eredményén, azaz az elhunyt élete során tanúsított tettein és lelkiismeretén múlott. Ezekről az Alvilág 42 bírája (Ré, Tum, Szu stb.) előtt kellett számot adnia, akik egyben a természet törvényét képviselték. Ezt követően került sor a szív megmérettetésére az erkölcsi törvényeket szimbolizáló igazság tollpihéjével szemben. A halott lelkét az Igazság Házában a sakálfejű Anubisz, a „szívszámláló” vezette a mérleghez, hogy a tetteit jelképező szíve számot adjon földi életéről. A mérleg tengelyének tetején Maat, az igazság ült, közelében állt Tehuti (Hermész), aki a mérés eredményét jegyezte, mellette pedig Ammit, a krokodilfejű, oroszlántestű, vízilófenekű kiméra várt, hogy elmarasztaló ítélet esetén a halott szívét felfalja, és annak lelke az Orion csillagképbe kerüljön, ahol az idők végtelenségig kellett az újjászületésre várakoznia. Ha a szív súlya nem haladta meg a tollét, a halott a trónuson ülő Ozirisz elé került, aki kimondta a végső szót arról, hogy a lélek az örök élet birodalmába juthat-e, hogy egyesülhessen az istenekkel. Az ősi Egyiptomban a halottak bebalzsamozásakor a szív volt az egyetlen belső szerv, melyet a bebalzsamozás után visszahelyeztek a mellkasüregbe, mielőtt a testet vászonba tekerték és végleg nyugovóra helyezték volna.

Forrás

Görög filozófia: életerő és szív

Fametszet (Vesalius, 1543)Platón szerint a genezis (teremtés) egyszemélyes „hatóok” következménye: ez önmagából (idea) hozta létre a rendezett (teleón) és élő (zoón) világot, amibe értelmet (nousz) és azt hordozó halhatatlanlelket (psziché) helyezett. A létrehozó halhattalan értelem (szellem) számára a fejet, az érzelmek és vágyak (halandó lélek) számára a mellkast (thorax) hozta létre.

Hogy a halhatatlan lélek „isteni részét” (szellem) a halandó lélek (thümosz) ne szennyezhesse be, a fej és a mellkas közé – átjáró szorosként – és határként) megalkotta a nyakat, hogy azok el legyenek választva egymástól. De miután a halandó lélek is egy nemesebb (férfiasság, bátorság = szív) és egy hitványabb (vágyak = máj) részből áll, az előbbi a fejhez került közelebb, hogy az értelem szavára hallgathasson, és féken tarthassa az alatta lévő, kevésbé rendezett és fegyelmezett részeket (emésztőrendszer, ivarszervek); ez utóbbiak elválasztására alkotta meg a rekeszizmot.

Galénosz a pneuma trichotómiáját (hármasságát) tételezi fel: a természetes pneuma (pneuma phüszkon, spiritus naturalis) a májban székel, mint termékenyítő erő; a vitális pneuma (pneuma zoótikon, spiritus vitalis) mint életerő (székhelye a szív), míg a pszichikus pneuma (pneuma pszükhikon, spiritus animalis) az agyban termelődik, és a szellemi erőben érvényesül. Az első a vénák, a második az artériák, a harmadik pedig az idegek útján terjed szét az egész testben.

Iszlám: a szív szeme

Iszlám: a szív az öntudat központjaAz iszlámban a szív az öntudat központja. A szívében ismeri fel a hívő az Úr akaratát, és szívében veti alá magát annak. Maga a szó „iszlám” is önalávetést, a legfelsőbb akarat elfogadását jelenti. Az isteni törvény a szívre és a szívbe íródik fel. Többek között innen is ered az írás és a kalligráfia alapvető fontossága a muszlim világban. A Korán szerint az Úr a „szív szemén” át beszél a hívőhöz.

Az iszlám művészetben a kagyló a szív jelképe. A mecsetnek van egy kitüntetett része: a mihráb. Ez egy kagylószerű mélyedés a Mekka felé forduló fal közepén. Erre a falra írják fel Allah 99 nevét. A századikat, az igazit, csak Allah ismeri. A mihráb kijelöli az imádkozás irányát, a hívő szívvel mintegy Isten felé fordul. A negatív térforma antennaként összegyűjti és felerősíti Isten mindenütt meglévő jelenlétét. A negatív térformák egyszersmind a világegyetem befogadó (női) princípiumát is hangsúlyozzák. A mihráb a mecset szíve. Az arab nyelvben két kifejezés ismeretes a szívre: ʽqalb’ és ʽfuad’. Az előbbi a szervvel kapcsolatos tartalmakat jelenti, míg az utóbbi a szív érzelmi világban betöltött szerepét öleli fel. A Korán második szúrájában megtudjuk, hogy a hitetlenek szíve (ʽqalb’) megkeményedik, „a szív szeme bezárul” az isteni gazságra. A Korán szúráit Allah írja fel a hívő szívbe (ʽfuad’). „Az arc szemei nem ismerhetik Őt, aki a megértést csak a szív szemeinek tette láthatóvá.” (Korán)

 mihráb (forrás)

Róma: vena amoris

A vena amoris A rómaiaknak (Macrobius, 4-5. sz.) volt egy különös elképzelése, miszerint a bal kéz negyedik ujjától ered egy véna, amely a szívben ér véget. A vena amoris nevet adták neki. Emiatt a negyedik ujj megkapta azt a tiszteletet, hogy az esküvői gyűrűt hordozza.

Később a keresztény tudós, Sevilai Szent Izidor (6-7. sz.) is említi ezt az elméletet, de még Henry Swinburne 17. századi angol gondolkodó is hivatkozik rá a házasságról szóló esszéjében.

Angliában egyébként a 16. század óta a gyűrűsujj a jegygyűrű hivatalos helye VI. Edward rendelete nyomán (addig a hüvelykujjon hordták, ahogy több országban máig a jobb kéz a gyűrű helye). A gyűrű felhúzásának szokása tehát a középkori angliai templomi liturgiáiban terjedt el, tiszteletben tartva a vena amoris történetét, amely egyébként, mint ma már tudjuk, téves tudáson alapszik.

Forrás

Skandinávia: Hrungnir szíve

A Hrungnir szíve-jelképHrungnir (neve “hencegőt”, „nagyhangút” jelent) az Eddák skandináv mitológiájában kőből készült óriás, akit párbajban maga Thor, a viharisten győz le.

A Hrungnir szíve-jelképnek különleges, háromágú, tüskés formája van, amely az egyik legnépszerűbb viking szimbólum, és Valknut, Odin csomója vagy három háromszöge néven is ismert.

A Valknut-szimbólum három egymásba illesztett háromszöge és kilenc pontja néha az újjászületés, a terhesség, a regeneráció ciklusát jelenti a kelta és germán kultúrákban. Formája azt is sugallja, hogy három világ kapcsolódik egymáshoz: a föld, a pokol és a paradicsom, amely kilenc birodalmat foglal magában.

A szimbólum a régi norvég kőfaragványokon és sírköveken is előfordul. A Valknut néhány változata egy vonalból rajzolható meg, ami máig a szellemek elleni védelem népszerű talizmánja.

Forrás

Címke felhő

szimbólum szív vallás

Ez is érdekelheti

Szívritmuszavart, szívinfarktust is okozhat az influenza – nagyon kell az oltás

Szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

Orvos válaszol: újraélesztés a gyakorlatban, lépésről lépésre! VIDEÓ

Orvos válaszol: a szívelégtelenség megelőzésének és kezelésének lehetőségei - VIDEÓ

Orvos válaszol: Cukorbetegségből így lesznek szívbetegségek

Miniatűr csiszológép az érben - világszínvonalú eljárás Debrecenben