MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Két magyar orvos történelmet írt Csádban. Ebben az afrikai országban a háborúk, az éhínség és az egészségügyi infrastruktúra szinte teljes hiánya állandó kihívást jelent, ahol a modern orvosi technológia szinte elérhetetlen luxus. A misszió során három pacemaker-beültetést hajtott végre két magyar orvos. Dr. Toldy-Schedel Emil és Dr. Hartyánszky István szívsebész nemcsak gyógyított, hanem a szakmai fogásokra tanította is a helyi szakembereket. Ezen túlmenően olyan eszközöket hagytak hátra, amelyeket helyi körülmények között is könnyen lehet javítani és karbantartani.

Az okosórák technológiai fejlődése lehetőséget nyújt a pulzus követésére, és segítséget jelenthet az orvosi diagnosztikában. Dr. Duray Gábor kardiológus szerint egy-egy panasz esetén az okosóra adatai (például pulzusszám és rövid EKG felvételek) értékes információkat szolgáltathatnak az orvosok számára, ami segíthet a pontosabb diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés megtervezésében.

Amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, és a szívverést koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, akkor szívritmuszavarról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a szívverés lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia), vagy egyenetlen.

Röviden és érthetően hallhatják az alapvető információkat a pitvarfibrillációról, mégpedig Dr. Duray Gábor kardiológustól. A videóban illusztrációt is találnak a könnyebb megértés érdekében.

Szívritmuszavarnak nevezzük, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól. Ennek oka, hogy a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik. A megváltozott szívritmus lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy egyenetlen is. Kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai tényezők, szívbetegségek, szívizomkárosodás, magas vérnyomás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, stressz, bizonyos gyógyszerek és még sok minden más. A Szívderítő számára Prof. Dr. Gellér László mondta el, hogy a probléma kezelésére jelenleg milyen eljárásokat használnak.

Az evészavar miatti halálozások nagy részét valamilyen kardiológiai szövődmény okozza. De hogyan?

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

Az új eljárások lényegét Prof. Dr. Gellér László kardiológus, Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke foglalta össze a Szívderítő számára. A videó alatt szöveges magyarázatot is kapunk az eljárások megértéséhez.

Hazánkban 45-50 ezer ember kap évente szélütést, közülük minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali  bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd. Mint sok más esetben is, ennél a betegségnél is a megelőzés a legbiztosabb megoldás.

Az influenza többszörösére növeli az infarktus veszélyét, illetve megnő a súlyos szövődmények kockázata is. A szívbetegséggel élőknek ezért most is érdemes kérni a háziorvostól az ingyenes vakcinát! Erre bíztatnak a kardiológusok és a tüdőgyógyászok is.