MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Épp ezért a betegek életkilátásaik rosszabbak, mint egészséges társainak. Ám az utóbbi években olyan gyógyszeres és eszközös terápiák állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen javítják az életminőséget, nem egyszer évekre megállítják az állapotromlást, többé-kevésbé panaszmentes állapotban. Olyan készítmények váltak elérhetővé, melyek forradalmasították a szívelégtelenség kezelését.

Éves szinten a szívelégtelenségben szenvedő betegek 13 százaléka hal meg – derült ki abból a 11 ország 600 ezer szívelégtelenségben szenvedő beteg adatait értékelő tanulmányból, amely a héten jelent meg a British Medical Journal szaklapban, így ez a betegség veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus. Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. A kórkép a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra – hangsúlyozza a Szívelégtelenség Hete kapcsán Dr. Borbély Attila, a Magyar Kardiológusok Társasága Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoportjának vezetője.

Aki szívelégtelenséggel él együtt, vagy valamely hozzátartozója érintett, nagyon gyakran panaszkodik az információ hiányára a betegséggel, kezeléssel, életmóddal kapcsolatban.

A szívelégtelenségben érintetteket és hozzátartozóikat várják ingyenes rendezvényre január végén, Budapesten. 

Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek ebben a betegségben. A szívelégtelen betegek megközelítőleg 20 százaléka egy éven belül meghal. A kórkép 5 éves halálozása 50 százalékra tehető, míg a legsúlyosabb, már nyugalomban levegőért kapkodó betegek esetében az egyéves halálozás elérheti az 50 százalékot is.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) okozzák a legtöbb halált. Mindemellett számos lehetőségünk van csökkenteni a kockázatát annak, hogy ezek az állapotok kialakuljanak. Sőt sokféle kezelés vehető igénybe, ha már kialakult a betegség.

Mesterséges intelligencia segítheti a betegek (és ezáltal orvosok) munkáját úgy, hogy figyelmeztet, ha a szívelégtelenséggel kezelt páciens tüdejében folyadék kezd felhalmozódni.

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.