MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A kardiomiopátia a szívizom (myokardium) betegsége, amelynek során a szív falának szerkezete megváltozik: megvastagszik, meggyengül, merevvé válik vagy kórosan kitágul. Ez megnehezíti a szív munkáját, vagyis csökken a pumpafunkciója, és a vérkeringés hatékonysága romlik.

Dr. Vértes András, a Magyar Kardiológusok Társaságának Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetőjével elindított „Szívügyek – Egészség a középpontban” program célja, hogy változtasson ezen a tendencián, és érthető, átfogó tájékoztatást nyújtson a szív egészségével kapcsolatban. A „Szívvonal” című műsor Csisztu Zsuzsa, korábbi olimpikon tornász és médiaszemélyiség vezetésével izgalmas és őszinte beszélgetésekre invitálja a nézőket, hogy közérthető, ugyanakkor hiteles és szakmailag alátámasztott információkkal szolgáljon az egészséges életmód és a szívbetegségek megelőzésének fontosságáról.

A szívbetegségek típusai rendkívül sokfélék, de jól csoportosíthatók aszerint, hogy hol és hogyan alakulnak ki. Ez az összefoglaló - a teljesség igénye nélkül - részletes felsorolást ad a leggyakoribb és ritka szívbetegségekről, köztük a halálos kimenetelű és a veleszületett szívbetegségekről is. Segítségével áttekinthetővé válik, milyen szív- és érrendszeri kórképek fordulhatnak elő a klinikai gyakorlatban.

Az obstruktív alvási apnoe gyakran észrevétlen marad, mégis súlyosan károsítja a szív- és érrendszert. Az ismétlődő légzésszünetek nemcsak megzavarják az alvást, hanem komoly szívbetegségek kialakulásához is vezethetnek. Kezelés nélkül a kockázatok halmozódnak, és akár végzetes következményekkel is járhatnak.

A magas vérnyomás sokáig tünetmentes, mégis komoly károkat okozhat a szervezetben. Bár véglegesen nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel kordában tartható. A gyógyszerek mellett az életmódváltás is kulcsszerepet játszik a megelőzésben és a szövődmények elkerülésében.

A Q10 nélkülözhetetlen az energiatermeléshez, és minden sejtben megtalálható, de nem egyforma mennyiségben. A szívben, a vesében és a májban van belőle a legtöbb, mivel ezek a szervek folyamatosan nagy energiamennyiséget igényelnek. A Q10 szintje 20 éves kor után csökkenni kezd, ami növeli a szívbetegség és más egészségügyi problémák kockázatát.

Sokan vannak, akik félnek orvoshoz vagy szűrővizsgálatra menni, és emiatt inkább halogatják a látogatást. Az orvosi vizsgálatoktól való félelem több okból is fakadhat: lehet szó az ismeretlentől való félelemről, a rossz hírek elkerüléséről, vagy egyszerűen csak a kellemetlen helyzetek kerüléséről. Az ilyen halogatás azonban komoly egészségügyi következményekkel járhat. Nézzük meg, miért van ez így, és milyen lépésekkel segíthetünk legyőzni ezt a félelmet!

A jóga nemcsak egy ősi indiai mozgásforma, hanem tudományosan igazolt módszer is az egészség megőrzésére. Kutatások szerint rendszeres gyakorlása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékelheti a stresszt és hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához. Ha ilyen egészségügyi előnyökkel jár a jóga, akkor hogyan érdemes beépíteni a mindennapi rutinba?

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? Nézzük meg a tudományos hátteret érthetően!