MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Nagyon sokáig a magyar lakosság a szívbetegségek fő okaként (a közvéleménykutatások szerint) a stresszt jelölte meg. Évtizedekig tartotta magát az a tévhit, hogy nem más, csakis a folytonos munka, a főnökök által ránk nehezedő nyomás, a túlórázás és a magánéleti problémák miatt megy tönkre a szívünk. Nézzük, hogy mi történik velünk stressz esetén!

A múltunk hatással van a jelenünkre – de mi van, ha nemcsak a saját múltunk, hanem az őseinké is? A kutatások azt mutatják, hogy a súlyos traumák, például a háborús események vagy a gyermekkori bántalmazás, nemcsak az érintettek, hanem az ő gyermekeik és unokáik egészségére is kihatnak. Ezek a hatások különösen a szív- és érrendszer állapotát befolyásolhatják, növelve a szívbetegségek kockázatát. De hogyan lehetséges ez? Miért örökölhetjük elődeink fájdalmát, és mit tehetünk ellene?

A jóga nemcsak egy ősi indiai mozgásforma, hanem tudományosan igazolt módszer is az egészség megőrzésére. Kutatások szerint rendszeres gyakorlása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékelheti a stresszt és hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához. Ha ilyen egészségügyi előnyökkel jár a jóga, akkor hogyan érdemes beépíteni a mindennapi rutinba?

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? Nézzük meg a tudományos hátteret érthetően!

Az apák már a kezdetektől fogva jelentős hatással vannak gyermekeik egészségére, elsősorban a példamutatás révén.

A szív- és érrendszeri betegségeknek kifejezetten látványos kapcsolata van a lelki folyamatokkal. Aki nem hisz a lelkizésben és rózsaszín ködnek tartja a pszichoszomatikát, az is kénytelen meghajolni az alábbi érvek előtt, hiszen mindannyian tapasztaltuk már a „majd kiugrik a szívem” állapotot, de azt is, hogy lelki fájdalom esetén a szívünk is szorítani kezd.

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

Aki szívbeteg, önkéntelenül is jobban figyeli és keresi a kapcsolatot az élet bármely területén előálló változásokkal. Vajon tényleg rosszabbul leszek, ha front jön vagy nagy stressz alatt állok? Vajon tényleg jobban lettem attól, hogy többet mozogtam és rendszeresen szedem a gyógyszereimet? 

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.