MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.

Forradalmi áttörést jelenthet a különböző szív- és érrendszeri betegségek kezelésében az a fehérje, amelynek különleges képességeit a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, dr. Bock-Marquette Ildikó fedezte fel kutatócsoportjával. A fehérje remélhetőleg belátható időn belül a betegekhez is eljuthat. A kutató munkásságát a közelmúltban rangos nemzetközi tudományos díjjal honorálták.

Hol lakik a szív? A város forgatagában vagy az otthon ismerősségében? A fiatal költő, Borsi Bálint verse szerint a szív bármi lehet, de egy kicsit mindig nehéz, hiszen törni tud – összetörhet vagy valaki másét sebezheti meg. A költemény ugyanakkor játékos felelgetés is Tóth Krisztina két versére, amelyekben szintén központi szerepe van a szívnek. Kezdjük az évet egy kis szívkereséssel!

A szívinfarktus a nőkre sokkal végzetesebb lehet, mint a férfiakra. Az okokat az életkorban és a társuló betegségekben kell keresni, mert ezek a tényezők a nők esetében megnehezíti a kockázatértékelést. A Zürichi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia alapú kockázatértékelési pontrendszert, ami javítja a szívinfarktuson átesett nők személyre szabott kezelését.

Lesznai Anna a magyar szecessziós irodalom és képzőművészet emlékezetes alakja, aki egyaránt ismert népi motívumokat idéző hímzéseiről és a Nyugat több nemzedékéhez fűződő alkotói-baráti kapcsolatáról. Számos munkájában központi szerepet tölt be a szívmotívum mint a nőiség, a természet és a szerelem jelképe. Olvasson egy felnőtteknek (is) szóló mesét tőle, melynek címe „Mese az eperszemnyi szívről” az Idődíszítés című kötetből!

Az anyatejes táplálás nem csupán a babának haszmos, hanem a kutatások szerint az édesanya egészségét is védi: csökkenti a stroke és a szívbetegség kialakulásának rizikóját, kifejezetten azt a kockázatot is, hogy esetleg bele is haljanak egy keringési betegségbe – áll egy tanulmányban, amelyben a világ minden tájáról begyűjtött adatokat elemeztek.

A szív anatómiája (La autopsia, 1890) című festménye egycsapásra világhírűvé tette Enrique Simonet Lombardo spanyol festőművészt a 19. század végén. De vajon mi a festmény titka, miért tartották olyan különlegesnek a művész kortársai, és mit üzenhet 21. századi nézőinek?

A mexikói festőművész életművében különösen meghatározó a szívmotívum, ahogy az alább bemutatott művek is mutatják. Fájdalmas emlékei alapvetően két nagy témához köthetők: betegségéhez és házasságához – mindkettő szüntelen szenvedést jelentett a számára, ugyanakkor művészete elsődleges ihletőivé is váltak.

Egy 19. századi költő- és íróházaspár esetében ez a tett maga a szerelem művészete, a művészet szerelme és a gyász - mára már mindenképp szokatlan - kifejezése.