MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szív nemcsak egy szerv: életünk motorja, amely naponta százezerszer dobban értünk. És bár a magyar kardiológia a világ élvonalában van, a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető halálok hazánkban. Ezért különösen fontos, hogy ne csak a kórházakban, hanem a mindennapjainkban is tegyünk a szívünkért. Pontosan erről szól a Szívünk Napja 2025, amely idén szeptember 28-án költözik a Városligetbe. A Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett, ingyenes családi egészségnapon tudomány és élmény, mozgás és gasztronómia, inspiráció és közösség találkozik.

Gondoltad volna, hogy a napi 10 ezer lépéses cél nem komoly kutatásból, hanem egy ötletes reklámkampányból származik? Valójában egy japán lépésszámláló cég találta ki még az 1960-as években. A tokiói olimpia körüli lelkesedést akarták kihasználni, és piacra dobták a „Manpo-kei” nevű eszközt – a neve szó szerint annyit jelent: „10 ezer lépés mérő”.

A japán séta egy egyszerű, mégis hatékony mozgásforma, amit bárki kipróbálhat – különösen azok, akik nem kedvelik a klasszikus sportokat. Az idősebb korosztálytól a túlsúllyal élőkön át a mozgásszegény életmódot folytatókig mindenki profitálhat belőle. Ráadásul városi környezetben, eszköz nélkül is végezhető - és csupán napi fél órát vesz igénybe.

Biciklis felvonulás indul szeptember 28-án, vasárnap a Szívünk Napján, a Városligetből. Idén is családbarát útvonalon, rendőri felvezetéssel tekerünk végig a városon, hogy közösen hívjuk fel a figyelmet a szív védelmére és az aktív életmód fontosságára.

A testmozgás a krónikus betegségek – például a cukorbetegség, a rák, az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a depresszió – megelőzésének alapköve. Az orvosok már évszázadok óta javasolják a rendszeres fizikai aktivitást, szinte „gyógyszerként” írva fel a pácienseknek.

A jóga nemcsak egy ősi indiai mozgásforma, hanem tudományosan igazolt módszer is az egészség megőrzésére. Kutatások szerint rendszeres gyakorlása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékelheti a stresszt és hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához. Ha ilyen egészségügyi előnyökkel jár a jóga, akkor hogyan érdemes beépíteni a mindennapi rutinba?

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

Legyen az újévi fogadalom vagy egy csütörtöki elhatározás, miután megérett bennünk a gondolat, hogy rendszeres mozgással teszünk az egészségünkért, rögtön jöhet a kérdés, hogy hogyan tovább. Mindenki más fittségi állapotban van, így előfordulhat, hogy a szomszéddal tartunk egy laza kirándulásra, majd öt perc után csalódottan, kudarcélménnyel fordulunk haza, mert az ő tempója nem a mi tempónk volt. Ez azonban nem kell, hogy a teljes visszavonulást jelentse, nézzük meg inkább, hogy milyen módszerekkel tudjuk megállapítani a számunkra megfelelő intenzitást, megtalálni a megfelelő mozgást.

A köznyelvben elterjedt „pacemaker” valójában többféle készüléktípust takar, és ezeket összefoglalóan szívritmus-szabályozó eszközöknek nevezzük. E készülékek fontos szerepet játszanak a szívritmuszavarok kezelésében.

A kockázat különböző tényezőktől függ, például az életkortól, a betegségektől, a mozgáshiánytól, dohányzástól, és a genetikától.