MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Egyes szívgyógyszerek nőknél akár erősebb mellékhatásokat is okozhatnak – mégis sokáig főként férfiakon tesztelték őket. A női szervezet másképp reagálhat, de ezt a kutatás sokáig nem vette figyelembe. Most megmutatjuk, miért alakult ki ez az egyensúlyhiány, és hogyan próbálja helyrehozni a tudomány.

A zaklatásról (stalking) és a távoltartási végzésről általában a lelki terhek jutnak eszünkbe – ritkán gondolunk arra, hogy a szívünket is súlyosan megterhelhetik. Egy nagy léptékű amerikai kutatás most bebizonyította: a nők szív- és érrendszeri egészségére komoly kockázatot jelenthet, ha életük során zaklatás áldozatai voltak.

A világon ma már 1,4 milliárd ember él magas vérnyomással – mégis csak minden ötödik kezeli a betegségét megfelelően. Ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2024-es hipertóniajelentéséből, amely szerint évente több mint 10 millió (!) haláleset köthető a kezeletlen magas vérnyomáshoz. A leggyakoribb következmények: szívroham, agyvérzés, veseelégtelenség és demencia. Pedig a magas vérnyomás megelőzhető és kezelhető lenne – ha időben felismerjük, és megfelelő lépéseket teszünk. Budapesten szeptember 28-án, vasárnap például bárkinek rendelkezésére áll egy kardiológus, aki értékeli az adatokat. Ingyen.

Gondoltad volna, hogy a napi 10 ezer lépéses cél nem komoly kutatásból, hanem egy ötletes reklámkampányból származik? Valójában egy japán lépésszámláló cég találta ki még az 1960-as években. A tokiói olimpia körüli lelkesedést akarták kihasználni, és piacra dobták a „Manpo-kei” nevű eszközt – a neve szó szerint annyit jelent: „10 ezer lépés mérő”.

Huszonöt százalékkal kellett volna csökkennie a 30–70 évesek idő előtti halálozásának a leggyakoribb nem fertőző betegségekben – amelyek között természetesen a szívbetegségek is ott vannak. A WHO és a Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) tizenhárom évvel ezelőtt tűzte ki a célt, a határidő 2025 volt. Mostanra kiderült: a cél nem teljesült (WHO Global NCD Action Plan).

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben, de az orvosok véleménye eltérő abban, hogyan és milyen célokra érdemes használni. A Medscape 2024-es európai felmérése – amelyben hat ország 5355 orvosa vett részt – megmutatta, hogy az MI jövője kapcsán lelkesedés és aggodalom egyaránt jelen van.

Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.

Rutinszerűen mammagramokkal végzik a nők mellrákszűrését. Ám egy új kutatás szerint ennél többre is alkalmas ez a szűrőviszgálat: a képek alapján előre lehet jelezni, hogy a páciensnek mekkora a kockázata valamelyik főbb keringési betegségre, mint például a szívinfarktusra vagy a stroke-ra. Azért alkalmas erre ez az eljárás, mert látható a mammogramokon a mellben futó artériákon a kalciumlerakódás.

Hazánkban minden kétszázadik újszülött örökletes szívbetegséggel jön világra. A genetikai hátterű szívbetegségek, a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák 50 százalékban továbböröklődnek, ezért fontos a családtagok vizsgálata, a megelőzés, az életmódbeli tanácsok betartása és a rendszeres orvosi kontroll – hívta fel a figyelmet a szív világnapja alkalmából dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Bristol Myers Squibb gyógyszervállalat rendezvényén a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán. A klinikán egy edukációs kampány keretében különleges kiállítás is nyílt. A kortárs magyar írók valós betegek történetein alapuló novelláikkal azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével.

Egy tíz éve indult klinikai vizsgálatsorozat eredményét ismertette sikerrel a Semmelweis Egyetem (SE) egy tudományos kongresszuson.