MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.

A rizikófaktorok megismerése mellett fontos az is, hogy tegyünk is a szívünk védelméért – akár egészségesek vagyunk, akár már van kezelendő kardiológiai problémánk! Az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszerek semmiképp nem helyettesítik a kardiológust, vagy az általa felírt gyógyszereket, csupán jó tudni róluk, hogy miként hat a keringési rendszerre a fogyasztásuk.

Valószínű, hogy a világ különböző helyein élő népességnek más és más diétára van szüksége a kockázatok csökkentéséhez. 

A szívkoszorúér-betegség (orvosok által használt rövidítése CAD) akkor alakul ki, amikor az artériák falán koleszterinlerakódások épülnek ki. Ez az állapot elzáródásokat okoz a szívet oxigéndús vérrel ellátó artériákban; ilyenkor az artéria megkeményedik és gyulladás keletkezik.

Súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, ha nem ismerik fel időben a magas koleszterinszinttel járó örökletes megbetegedést, a familiáris hiperkoleszterinémiát (FH). A páciensek nagy része nem is tud a betegségéről, pedig az ma már eredményesen kezelhető. A szakemberek éppen ezért minden szeptemberben kampányt indítanak, hogy felhívják a figyelmet a legjellegzetesebb tünetekre és a súlyos szövődményekre.

Ha a szívben több eret is érint a szívkoszorúér-betegség, akkor az nagyon komolyan nehezíti a szív munkáját, illetve bonyolítja az orvosok dolgát is, ha az állapoton javítani akarnak.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.

Folytatódik a tavalyi nagy sikerű és rendkívül eredményes SZÍVSN Országos Betegegyesület nőnapi szűrőkampánya, idén a koleszterinszint fontosságára hívja fel a figyelmet. A nőnap a legjobb alkalom, hogy egyrészt a női szívbetegségekre, másrészt rajtuk keresztül a családokra is fókuszáljunk.

A szívkoszorúér-betegség akkor alakul ki, amikor a szív koszorúereinek falai beszűkülnek, vagy még rosszabb esetben elzáródnak. Ezt általában a koleszterinlerakódásból kialakuló plakk okozza. A plakk ugyanis gátolja a vér áramlását.