MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

Sokan meglepődnek, amikor azt hallják, hogy a túl korai menstruáció nemcsak biológiai furcsaság, hanem egészségügyi kockázat is lehet. Kutatások szerint ez a jelenség összefügg a gyerekkori túlsúllyal, és megnövelheti a felnőttkori betegségek esélyét.

A pulmonális hipertónia prognózisa nagymértékben függ a típusától, a betegség stádiumától, az alkalmazott kezelésektől és a jobb szívfél funkciójától. Összességében elmondható, hogy a korszerű kezelés jelentősen javította a túlélési adatokat, de továbbra is komoly, potenciálisan életet meghatározó betegség marad.

Még a leglazább rockerek szíve is kihagyhat egy ütemet – vagy éppen túl sokat verhet. Vastag Tamás, a népszerű énekes és Dr. Márk László kardiológus professzor beszélgetése rávilágít: a szívritmuszavar és a magas koleszterin nem válogat, és 40 felett (vagy akár előbb) már nem elég csak a szerencsében bízni.

A depresszió és a szívbetegségek közötti kapcsolat nem csupán elméleti kérdés, hanem napjaink egyik legfontosabb orvosi és társadalmi problémája is. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a Mentális Egészség Hónapja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, ugyanakkor a szívbetegség is gyakran vezet depresszióhoz.

Aki a választ 1 percben megadja: Dr. Bartha Judit kardiológus, egyetemi docens, a Debreceni Klinika szívkatéteres laboratóriumának vezetője, az MKT alelnöke

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Az elhízás krónikus, kezelést igénylő betegség, amely hormonális és anyagcsere-zavarokkal jár, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A gyorsan növekvő betegszám miatt ma már a kardiológia, a sebészet és a gyógyszeripar is kénytelen alkalmazkodni, hiszen az elhízás kezelése emberéletekben és költségekben is a jövő egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Till Attila műsorvezető sportos, aktív életet él, mégis fiatalon diagnosztizálták nála a magas vérnyomást (hipertóniát). A Szívvonal című egészségügyi beszélgetéssorozatban őszintén mesélt arról, hogy a családjában több generáción át jelen volt ez a probléma. Az ő esetében tehát az öröklött hajlam volt a fő rizikófaktor. Ez egy fontos figyelmeztetés: hiába vagyunk energikusak, jó kondiban, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét a genetika is befolyásolja. A megelőzéshez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és a tudatos életmód. Az, hogy valaki „egészségesnek tűnik”, még nem mindig jelenti azt, hogy (alattomosan, némán) nem kezd kialakulni nála a hipertónia.

Az egészséges életmód késleltetheti a magasvérnyomás kialakulását. A rendszeres életmódbeli változtatások csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés elhalasztható.

A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben előjel nélkül okoznak tragédiát. Dr. Merkely Béla kardiológus professzor és Csonka András színművész közös beszélgetése a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Csonka András története – amit a Szívvonal nevű, vadonatúj podcastban elmondott – nagyon személyes, mégis mindannyiunkat érint.