MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Aki a választ 1 percben megadja: Prof. Dr. Csanádi Zoltán kardiológus, klinikaigazgató, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika.

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

A világon ma már 1,4 milliárd ember él magas vérnyomással – mégis csak minden ötödik kezeli a betegségét megfelelően. Ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2024-es hipertóniajelentéséből, amely szerint évente több mint 10 millió (!) haláleset köthető a kezeletlen magas vérnyomáshoz. A leggyakoribb következmények: szívroham, agyvérzés, veseelégtelenség és demencia. Pedig a magas vérnyomás megelőzhető és kezelhető lenne – ha időben felismerjük, és megfelelő lépéseket teszünk. Budapesten szeptember 28-án, vasárnap például bárkinek rendelkezésére áll egy kardiológus, aki értékeli az adatokat. Ingyen.

A pitvarfibrilláció (PF) nem csupán egy szívritmuszavar – hatása messze túlmutat a szíven. A betegek életminőségét, az egészségügyi rendszer működését és a társadalmat is jelentősen befolyásolja. Az Európai Szív Társaság (ESC) 2024-es szakmai ajánlása szerint ezért nem elég csak a ritmust helyreállítani: a hatékony kezelésnek átfogónak és személyre szabottnak kell lennie.

A kardiomiopátia a szívizom (myokardium) betegsége, amelynek során a szív falának szerkezete megváltozik: megvastagszik, meggyengül, merevvé válik vagy kórosan kitágul. Ez megnehezíti a szív munkáját, vagyis csökken a pumpafunkciója, és a vérkeringés hatékonysága romlik.

Az elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, különösen a fejlett országokban. Ez elhízás azonban nem csupán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi kockázatokkal is jár, mint például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, ízületi problémák és alvási apnoé. 

Figyelemfelhívó adományozási kampányt indít a SZÍVSN Országos Betegegyesület a műbillentyűvel élő betegek támogatására, egyben szeretné felmérni: mit jelent ezzel a betegséggel együtt élni. Az akció Gyebnár Brigitta önkéntes, a szervezet koordinátora neve fémjelez, aki tíz éve él ilyen eszközzel, ami alapjaiban változtatta meg az életét, és a SZÍVSN-nel közösen döntötte el: tesz sorstársaiért. Az akció február 11-én, Brigi születésnapján indul, és február 22-ig, a Szívbillentyű Világnapjáig tart.

Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. Prof. Dr. Merkely Béla felhívta a figyelmert arra, hogy már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását.

A leghatékonyabb megelőzni a szívbetegségeket, és ennek vannak tudományosan bizonyított módjai. Ám ha a szívbetegség már kialakult, akkor a megfelelő kezelés jelentősen javítja az életminőséget és az életkilátásokat.

A zene és az orvoslás közötti kapcsolat hosszú múltra tekint vissza. Az ősi kultúrák, mint a sámánok, gyógyítók és varázslók gyakran alkalmaztak zenét, dobolást és éneket gyógyító tevékenységeik során. Az ókori egyiptomiak hite szerint a zene és a tánc segíthetett a lelkiállapot javításában. A görög mitológiában a múzsák éneke hozzájárult a világ harmóniájához. És a 21. században is igaz: a betegek gyógyulását segítheti a zeneterápia.

Amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, és a szívverést koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, akkor szívritmuszavarról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a szívverés lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia), vagy egyenetlen.