MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Ha valakiről már lemondtak, és mégis újra elindul a szíve, az egyszerre tűnik csodának és tudományos rejtélynek. A jelenség annyira ritka, hogy a legtöbb orvos soha nem találkozik ilyennel, de elég valós ahhoz, hogy külön nevet kapjon: Lazarusz-jelenség, azaz autoresuscitatio – a keringés spontán visszatérése a sikertelen újraélesztés után.

Van valami, ami nem fér be a szkafanderbe: a szív - mondta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet teljes hosszában megtalálnak a cikk végén. Kiderült, hogy mit tanulhatunk az űrhajósoktól mi, földi halandók? A Szívünk Napján idén minden eddiginél messzebbre kalandoztunk egyik témánkkal: a világűrbe. Farkas Bertalan, aki már átélte – és Schlégl Ádám, aki épp most tanulta meg, milyen képességek birtokában tud valaki űrutazni - saját példáikkal erősítették meg azt, amit Dr. Nagy Klaudia Vivien, az első magyar űrorvos magyarázott el: egészen konkrét, már napjainkban is hasznosítható orvostudományi és technikai tudást hoztak haza magukkal űrhajósaink.

1954-ben hungarikumként indult el az első rohamkocsi a budapesti Markó utcai Központi Mentőállomáson. Ez lényegében az intenzív betegellátás helyszínre vitelét jelentette, így nagyobb volt az esély az életben maradásra szívroham esetén.

A hirtelen szívhalál világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozik. Nyilvános helyen csak laikusok segítségére számíthat, aki holtan esik össze. Ilyenkor az első 3-4 perc kritikus ugyanis a túlélés szempontjából: a mentő kiérkezéséig jó eséllyel egy hozzá nem értőnek kell megkezdeni az újraélesztést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 2024-es kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a nők és férfiak a túlélésért folytatott küzdelemben.

Az 52 éves férfi amatőr sportoló kosárlabda-mérkőzés közben esett össze. Csapattársai egyből elkezdték a laikus újraélesztését, majd a helyszínre érkező Országos Mentőszolgálat  tovább folytatta azt.

Mérgezett levegő, orvosetika, új eszközök és eljárások, párna a has alá, a beteg saját karjával végzett újraélesztés, a nyelv huzigálása - újabb érdekes próbálkozásokról olvashatunk Debrődi Gábortól (OMSZ).

A pacemaker egy beültethető szívritmus-szabályozó eszköz. Folyamatosan figyeli a szív elektromos tevékenységét, és szükség esetén impulzusok által vezérli a szívizmok összehúzódását.

Több kardiológus is ott volt, amikor Scherer Péter színészt újra kellett éleszteni. Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője adta az instrukciókat, Dr. Kovács Enikő, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke végezte a szívmasszázst, dr. Zima Endre kardiológus (a laikus újraélesztés tanításának kiemelkedő alakja) kezelte a laikusok által is használható félautomata defibrillátort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke és főtitkára pedig kommentálta az eseményeket. Mindezt videón mutatjuk!

A szívelégtelenség legsúlyosabb, végső stádiumában lévő betegeken segíthet a szívtranszplantáció, a szívátültetés, vagy ideiglenesen (akár hosszú évekre is) a műszív. Akinek műszíve van, annak nincs pulzusa, nem hallani a mellkasában szívdobogást, maximum halk suságás hallatszódik - a keringés ugyanis folyamatos. Két traszplantált és egy műszíves páciens osztja meg velünk a tapasztalatát és elképesztő történetét.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) okozzák a legtöbb halált. Mindemellett számos lehetőségünk van csökkenteni a kockázatát annak, hogy ezek az állapotok kialakuljanak. Sőt sokféle kezelés vehető igénybe, ha már kialakult a betegség.