MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A mesterséges intelligencia felhasználásával kifejlesztett algoritmussal hamarosan minden eddiginél gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhatják az orvosok a szívinfarktust – derül ki az Edinburghi Egyetem új kutatásából.

Ha a szívben több eret is érint a szívkoszorúér-betegség, akkor az nagyon komolyan nehezíti a szív munkáját, illetve bonyolítja az orvosok dolgát is, ha az állapoton javítani akarnak.

Mesterségesintelligencia-alapú központi döntéstámogató rendszer jött létre Magyarországon a stroke-ellátás támogatására - jelentették be pénteken az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) sajtótájékoztatóján.

A szívinfarktus és az angina pectoris tünetei, az orvoshoz fordulás ideje.

A többszörös szívkoszorúér-betegség akkor fejlődik ki, amikor a plakkok beépülnek a szívkoszorú-artériák falába, egyszerre többe is. Többféle oka lehet, és sok kockázati tényező kapcsolódik hozzá.

A myocarditis, magyarul szívizomgyulladás súlyos, ám ritkán előforduló állapot, ilyenkor gyulladás alakul ki a szívizomban vagy a szívfal középső, izmos részében.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Jó lenne, ha már fiatal felnőttként tudnánk róla, hogy fokozott genetikai hajlamunk van egyes (akár életveszélyes) keringési betegségekre, melyek így megelőzhetővé válnának? Mindez ma már létezik. Az egyedi genetikai hátteret és az egészségesnek tartott tartományoktól való egyéni eltéréseket ma már nagyon hatékonyan képes kimutatni a laborvizsgálat.

Mesterséges intelligencia segítheti a betegek (és ezáltal orvosok) munkáját úgy, hogy figyelmeztet, ha a szívelégtelenséggel kezelt páciens tüdejében folyadék kezd felhalmozódni.

Meddig vezethető vissza a kardiológia története? Mik voltak a legfontosabb felfedezések, amelyek máig meghatározzák a szív- és érrendszeri betegségek felismerését és kezelését? Hány híres szívspecialistát ismer? Az alábbiakban 10 mérföldkőnek számító tudományos eredményt foglalunk össze A szív és a verőerek betegségei című könyv alapján, amelyet orvostanhallgatók számára szerkesztett Prof. Dr. Csanádi Zoltán és Dr. habil. Czuriga Dániel a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetében 2019-ben.