MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szív- és érrendszeri betegségek ma is a legtöbb halálesetet okozzák Magyarországon, és ezek közül minden negyedik hirtelen szívmegállás miatt következik be. Ezen esetek nagy része elkerülhető lenne, ha időben történne beavatkozás. A Budapesti Szent Ferenc Kórház éppen ezért indította el tavaly a „Mentsünk együtt életet!” programot, amelyet az Innomed Medical Zrt. és az Egészségügyi Államtitkárság is támogat. A kezdeményezés részeként az idei évben közel száz új automata külső defibrillátor (AED) eszközt adtak át az ország különböző pontjain, hogy ezek az életmentő készülékek minél több helyen elérhetők legyenek.

1954-ben hungarikumként indult el az első rohamkocsi a budapesti Markó utcai Központi Mentőállomáson. Ez lényegében az intenzív betegellátás helyszínre vitelét jelentette, így nagyobb volt az esély az életben maradásra szívroham esetén.

Több kardiológus is ott volt, amikor Scherer Péter színészt újra kellett éleszteni. Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője adta az instrukciókat, Dr. Kovács Enikő, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke végezte a szívmasszázst, dr. Zima Endre kardiológus (a laikus újraélesztés tanításának kiemelkedő alakja) kezelte a laikusok által is használható félautomata defibrillátort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke és főtitkára pedig kommentálta az eseményeket. Mindezt videón mutatjuk!

1947-ben alkalmaztak először sikerrel elektromos áramütést kamrafibrilláció megszüntetésére. Szívműtét közben került erre sor. Kilenc évvel később már rendelkezésre állt az a készülék, a külső defibrillátor, amely, ha a szív elektrokardiográfiás (EKG) görbéjén mutatkozó ritmuszavar ezt indokolta, a mellkas megnyitása nélkül is hatásos áramütést volt képes leadni. Újabb tíz év múltán az angliai Belfastban megjelentek a mobil defibrillátorral felszerelt mentőautók.

Az orvostörténetben először játszott drón meghatározó szerepet egy szívinfarktust kapó beteg életének megmentésében. A világszenzációnak számító eset a svédországi Trollhättanben történt 2021 decemberében, ekkor egy drón szállította a helyszínre a defibrillátort, amivel sikerült megmenteni egy 71 éves férfi életét.

Ha valaki összeesik, megáll a szíve és légzése, még visszahozható a halálból. Ilyenkor a beteg szíve olyan gyorsan és rendszertelenül ver, hogy nem képes vért pumpálni az agyba. A szívverések előállításáért felelős elektromos hálózat „romlik el”, az élethez szükséges szívritmus felborul, kamrafibrilláció alakul ki. Ahhoz, hogy az illetőnek esélye legyen a túlélésre, ezt a hálózatot kell helyreállítani. Erre való a defibrillátor. Minél hamarabb helyre tudjuk állítani a szív elektromos működését (a keringést), annál nagyobb az esélyünk arra, hogy az illető éleben marad.

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.