MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

Épp ezért a betegek életkilátásaik rosszabbak, mint egészséges társainak. Ám az utóbbi években olyan gyógyszeres és eszközös terápiák állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen javítják az életminőséget, nem egyszer évekre megállítják az állapotromlást, többé-kevésbé panaszmentes állapotban. Olyan készítmények váltak elérhetővé, melyek forradalmasították a szívelégtelenség kezelését.

Aki szívelégtelenséggel él együtt, vagy valamely hozzátartozója érintett, nagyon gyakran panaszkodik az információ hiányára a betegséggel, kezeléssel, életmóddal kapcsolatban.

Közeledünk az egyik legmeghittebb ünnepünkhöz, kérjük, vigyázzanak magukra, családtagjaikra, szeretteikre!

A SZÍVÜNK NAPJA nagyszabású családi, egészségmegőrző rendezvény programjában megtalálhatóak lesznek a kardiológiához kapcsolódó szűrések, szakértői előadások, tanácsadás, valamint interaktív és szórakoztató programok is.

A szívbetegségek kockázata az életkorral együtt nő – de nem mindegy, hogy milyen volt a kiinduló érték, a gyermekkor. Erre a betegségcsoportra különösen igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni a kockázati tényezők kialakulását, mint aztán megszabadulni tőlük (ha egyáltalán sikerül!), ha már kialakultak.

Az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében – ez derül ki egy 98 ikerpár bevonásával, Magyarországon végzett kutatásból. A koszorúér-betegségek kialakulásában köztudottan a környezeti és genetikai tényezőknek is szerepe van. A Semmelweis Egyetem klinikusai most azt találták, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az úgynevezett nem meszes plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők. Ezek a puha plakkok veszélyesebbek, mint az időben később kialakuló meszesek, mert nagyobb eséllyel repedhetnek meg, heveny érelzáródást és szívinfarktust okozva.

Bár mostanában a világjárvány miatti korlátozások óta nem olyan könnyű a háziorvoshoz bemenni panasz nélkül, mégis fontos tudnunk, hogy egy egészséges páciensnek is szüksége van vizsgálatokra. Rendszeres szűrővizsgálattal ugyanis felismerhetjük az illető szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító rizikófaktorait, ezek kezelése pedig még a betegség kialakulása előtt elkezdődhet.

A köztudattal szemben a nőket ma már jobban veszélyeztetik a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a férfiakat. Legalábbis a kockázati tényezők sokkal erősebben hatnak rájuk és a jelekre meg nem figyelnek. A várandósság és a változó kor az az időszak, amikor a nőknél megnő a rizikófaktorok gyakorisága.  A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy vegyünk észre azokat a jeleket, amelyek vagy kockázatot jelentenek, vagy már az infarktust jelzik.

Az orvos nem szerelő, nem várhatjuk tőle azt, hogy az elromlott, elhasznált, rosszul gondozott testünket majd beadjuk hozzá, és ő (mivel fizetjük a TB-t és ez nekünk jár) megvizsgálja, megszereli; ha kell, akkor kicseréli az elkopott alkatrészeket, sőt fel is turbózza kicsit, hogy még nagyobb hatékonysággal működjön. A Szívderítő főszerkesztőjének jegyzete.