Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Betegségek 2025.12.09. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Vastag Tamás és a 244-es pulzus: „A genetika fegyver, de mi húzzuk meg a ravaszt”

Még a leglazább rockerek szíve is kihagyhat egy ütemet – vagy éppen túl sokat verhet. Vastag Tamás, a népszerű énekes és Dr. Márk László kardiológus professzor beszélgetése rávilágít: a szívritmuszavar és a magas koleszterin nem válogat, és 40 felett (vagy akár előbb) már nem elég csak a szerencsében bízni.


Amikor a szív önálló életre kel

Tamás története ijesztő, mégis sokak számára ismerős lehet. Egy PSVT-típusú szívritmuszavar miatt került a műtőasztalra, miután a pulzusa elérte a sokkoló 244-es értéket. Bár az orvosok szerint ez az állapot közvetlenül nem életveszélyes, az élmény – főleg a színpadon állva – több mint rémisztő.

Dr. Márk László professzor szerint ez az extrém magas pulzus drasztikusan rontja a szív teljesítményét, ráadásul Tamásnál egy úgynevezett mitrális prolapszus (billentyűhiba) is nehezíti a szív munkáját. A műtét sikeres volt, de a figyelmeztetés egy életre szólt.

A koleszterin nem játék – és nem csak a csülökpörkölt a hibás

Sokan hiszik azt, hogy ha nem esznek zsírosat, a koleszterinjük rendben lesz. A beszélgetésből azonban kiderült egy megdöbbentő tény: a koleszterinszintünk 80%-át a májunk állítja elő, és az étkezés csupán 20%-ban befolyásolja azt.
Tamás példája is ezt igazolja: bár a „benzinkutas étkezés” és az éjszakai életmód nem segít, a magas koleszterinszint hátterében sokszor nem az előző esti vacsora, hanem a genetika áll.

Tudtad? A triglicerid szintünket (a vérzsírok másik típusát) sokkal inkább befolyásolja az, hogy mit ettünk előző nap, mint a koleszterint. Egy kiadós csülökpörkölt másnap reggelre az egekbe lökheti a trigliceridet, de a koleszterinre kevésbé van hatással.

Genetika: amikor a családi örökség nem pénz, hanem rizikó

„A felmenőim közül mindenki valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hunyt el” – vallotta be Tamás. A családi halmozódás sajnos nála is tetten érhető: két bátyjának már szintén magas a koleszterinszintje, édesanyja pedig már a kilencedik sztentbeültetésén van túl, pedig soha nem ivott és nem dohányzott.

Ez a „családi átok” sok esetben genetikai eredetű. Dr. Márk László hangsúlyozza: ha a családban halmozódnak a szívproblémák, a szűrés nem választás, hanem kötelező lépés. A genetikai hajlamot (legyen az a ritka familiáris hiperkoleszterinémia vagy a gyakoribb, több gén által meghatározott hajlam) nem tudjuk megváltoztatni, de a kimenetelt igen.

Koleszterin-szkeptikusok? Veszélyes játék az élettel!

A professzor határozottan fellép a divatos tévhitek ellen. Szerinte a koleszterincsökkentő gyógyszerek elutasítása ugyanolyan veszélyes, mint az oltásellenesség.

  • A magas LDL (rossz) koleszterin lerakódik az érfalokon.
  • Gyulladásos folyamatok indulnak el.
  • Kialakul a plakk, ami idővel elzárhatja az eret, infarktust vagy stroke-ot okozva.

A jó hír? A megfelelő gyógyszeres kezeléssel a folyamat nemcsak megállítható, de a már kialakult plakkok mérete is csökkenthető!

Életmódváltás: elég a mediterrán diéta?

Bár a mediterrán étrend (sok zöldség, olívaolaj, kevés hús) a szív legjobb barátja, és az életmódváltással 5-10%-ot javíthatunk az értékeinken, ez sokszor nem elég.
Ahogy a professzor fogalmazott: ha valakinek már volt szívbetegsége, vagy nagyon magas a kockázata, az LDL-koleszterint 50%-kal kell csökkenteni. Ezt pedig csak diétával elérni szinte lehetetlen – ilyenkor a gyógyszer életmentő lehet.

Mit tehetsz még ma a szívedért?

  1. Szűrés, szűrés, szűrés: Évente egyszer. Ahogy Tamás fogalmazott: a rendszeres kontroll a legfontosabb, amit tehetünk.
  2. Ismerd az értékeidet: Ne csak a vérnyomásodat, a koleszterinszintedet is tudd!
  3. Hallgass az orvosra: A „Google-doktor” nem helyettesíti a kardiológust.
  4. Mozogj: A stressz levezetése sportolással (vagy akár kertészkedéssel) védi az ereket.

A Szívvonal podcastban Tamás és a Professzor úr még mélyebbre ásnak a témában. Ráadásul Tamás olyanokat mondd, hogy csak na! Ez a beszélgetés életeket menthet – hallgasd meg te is!

A hiteles tartalom mindig Szívderítő!

Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!

Ez is érdekelheti

Mi az a trombózis, és miért életveszélyes?

Pulmonális hipertónia: amikor a tüdőben szökik fel a vérnyomás

December a tüdő hónapja – amikor a légszomj a szív- és érrendszer segélykiáltása is lehet

Szisztémás gyulladás és a szívbetegség kapcsolata

Gyémántszemcsékkel borított fúróval tisztítottak ki koszorúeret Debrecenben, és élőben közvetítették

Mi az az AF-CARE, és hogyan segít a szívritmuszavarral élőknek?