MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Első, bemutatkozó írásomban röviden szót ejtettem arról, hogy egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával születtem, ennek egyik következménye volt az az aortatágulat is, ami miatt 5 évvel ezelőtt nyitott szívműtéten kellett átesnem.

Az öregedés során nagyobb valószínűséggel jelentkezik (a 40 évesnél idősebbek kb. negyedén kialakul) pitvarfibrilláció, mely azonban gyakoribb szívbetegeken, vagy a szívvel összefüggő kórképekben, pl. szívelégtelenségben. Gyermekeken rendkívül ritka a pitvarfibrilláció.

A pitvarfibrilláció világszerte a leggyakoribb felnőttkori szívritmuszavar, a betegek száma csupán Európában és az Egyesült Államokban meghaladja a kilencmilliót.

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

Ártalmatlan szívzörejnek minősül az a zaj, ami akkor alakul ki, amikor a vér átáramlik a szívkamrákon és a szívbillentyűkön vagy a szívet körülvevő véredényeken. A gyermekeknél gyakori az ártalmatlan szívzörej, és nem okoz semmiféle problémát. Ezt a szívzörejtípust szokták normális vagy fiziológiás zörejnek is hívni.

Egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával jöttem világra 1983-ban. Akkoriban azonban még kevés orvos ismerte fel e betegség jellegzetességeit vagy tudta, miről is van szó, így nem volt egyszerű sem a diagnózisa, sem a kezelése.

A szívinfarktus jelentkezhet hirtelen, heves tünetekkel, ez megkönnyíti a felismerést. Sokszor viszont lassabban kezdődik, ez viszont bizonytalanná teszi a beteget, és túl sok idő telhet el a kezelésig. Az azonnali kezelés megmenti a szívizmot és a beteg életét is!

Ha valaki összeesik, megáll a szíve és légzése, még visszahozható a halálból. Ilyenkor a beteg szíve olyan gyorsan és rendszertelenül ver, hogy nem képes vért pumpálni az agyba. A szívverések előállításáért felelős elektromos hálózat „romlik el”, az élethez szükséges szívritmus felborul, kamrafibrilláció alakul ki. Ahhoz, hogy az illetőnek esélye legyen a túlélésre, ezt a hálózatot kell helyreállítani. Erre való a defibrillátor. Minél hamarabb helyre tudjuk állítani a szív elektromos működését (a keringést), annál nagyobb az esélyünk arra, hogy az illető éleben marad.

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.

Kikben, miért és miként jelentkeznek poszt-COVID tünetek? És van-e valamilyen mód a megelőzésükre?