MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek ebben a betegségben. A szívelégtelen betegek megközelítőleg 20 százaléka egy éven belül meghal. A kórkép 5 éves halálozása 50 százalékra tehető, míg a legsúlyosabb, már nyugalomban levegőért kapkodó betegek esetében az egyéves halálozás elérheti az 50 százalékot is.

Szakmai körökben jól ismert, de a betegeink számára nehezen megértethető tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén 2-4x magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásásnak a valószínűsége. Hogyan okozhat szívbetegséget a diabétesz? MIt tehetünk a megelőzésért? Erről beszél Dr. Nagy Klaudia Vivien a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érsebészeti Klinika kardiológus szakorvosa.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) okozzák a legtöbb halált. Mindemellett számos lehetőségünk van csökkenteni a kockázatát annak, hogy ezek az állapotok kialakuljanak. Sőt sokféle kezelés vehető igénybe, ha már kialakult a betegség.

Első, bemutatkozó írásomban röviden szót ejtettem arról, hogy egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával születtem, ennek egyik következménye volt az az aortatágulat is, ami miatt 5 évvel ezelőtt nyitott szívműtéten kellett átesnem.

Az öregedés során nagyobb valószínűséggel jelentkezik (a 40 évesnél idősebbek kb. negyedén kialakul) pitvarfibrilláció, mely azonban gyakoribb szívbetegeken, vagy a szívvel összefüggő kórképekben, pl. szívelégtelenségben. Gyermekeken rendkívül ritka a pitvarfibrilláció.

A pitvarfibrilláció világszerte a leggyakoribb felnőttkori szívritmuszavar, a betegek száma csupán Európában és az Egyesült Államokban meghaladja a kilencmilliót.

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.