MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, különösen a fejlett országokban. Ez elhízás azonban nem csupán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi kockázatokkal is jár, mint például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, ízületi problémák és alvási apnoé. 

Figyelemfelhívó adományozási kampányt indít a SZÍVSN Országos Betegegyesület a műbillentyűvel élő betegek támogatására, egyben szeretné felmérni: mit jelent ezzel a betegséggel együtt élni. Az akció Gyebnár Brigitta önkéntes, a szervezet koordinátora neve fémjelez, aki tíz éve él ilyen eszközzel, ami alapjaiban változtatta meg az életét, és a SZÍVSN-nel közösen döntötte el: tesz sorstársaiért. Az akció február 11-én, Brigi születésnapján indul, és február 22-ig, a Szívbillentyű Világnapjáig tart.

A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? Nézzük meg a tudományos hátteret érthetően!

Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. Prof. Dr. Merkely Béla felhívta a figyelmert arra, hogy már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását.

A szívtumorok abnormális szövetszaporulatok, amelyek a szív belsejében a szívüregek falán, vagy akár a billentyűkön is elhelyezkedhetnek. Több szívtumor is létezik, de előfordulásuk meglehetősen ritka, leggyakrabban jóindulatúak, de sajnos előfordulnak rosszindulatúak is.

A szívbillentyűk kulcsszerepet játszanak a vér egyirányú áramlásának biztosításában a szívben, megakadályozva a visszaáramlást és elősegítve a hatékony keringést. Ezek a struktúrák a szív négy üregének határán helyezkednek el, és összehangoltan működnek a szívciklus különböző fázisaiban. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szívbillentyűk típusait, működésüket, élettani szerepüket, valamint az esetleges betegségeket és kezelési lehetőségeiket.

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A lábon kihordott infarktus olyan szívroham, amelynél a szívizom oxigénhiány miatt károsodik, de a beteg vagy nem ismeri fel a tüneteket, vagy nem tartja szükségesnek, hogy orvoshoz forduljon. Ez az állapot nem tévesztendő össze a csendes szívrohammal, amely tünetmentes vagy teljesen észrevétlenül zajlik le. A lábon kihordott infarktus esetében tünetek általában jelen vannak, de azokat az érintett nem kezeli kellő figyelemmel.

Mesterséges intelligencia segítségével készült, élethű videó került ki a YouTube-ra és social media csatornákra, amely azt a látszatot kelti, mintha dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója lebeszélné a pácienseket a receptre felírt vérnyomáscsökkentő tabletták alkalmazásáról.

Az agyi érkatasztrófa évente 40-50 ezer embert érint Magyarországon, kortól és nemtől függetlenül. A stroke esetek 80%-a megelőzhető lenne a rizikófaktorok felismerésével és az egészséges életmód fenntartásával. A szűrővizsgálatok rendszeressége és a kockázati tényezők kezelése kulcsszerepet játszik a prevencióban.