MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

Az alábbi lépésekkel nagyobb esélyel előzhetjük meg néhány szív- és érrendszeri betegség kialakulását.

Az újévi fogadalmak között dobogós helyen állnak azok a kívánságok, melyek a jobb egészségi állapottal függenek össze. Összeszedtünk néhány tanácsot, ami segíthet abban, hogy az idei elhatározásainkat képesek legyünk megvalósítani!

Közeledünk az egyik legmeghittebb ünnepünkhöz, kérjük, vigyázzanak magukra, családtagjaikra, szeretteikre!

Az influenza többszörösére növeli az infarktus veszélyét, illetve megnő a súlyos szövődmények kockázata is. A szívbetegséggel élőknek ezért most is érdemes kérni a háziorvostól az ingyenes vakcinát! Erre bíztatnak a kardiológusok és a tüdőgyógyászok is.

A SZÍVÜNK NAPJA nagyszabású családi, egészségmegőrző rendezvény programjában megtalálhatóak lesznek a kardiológiához kapcsolódó szűrések, szakértői előadások, tanácsadás, valamint interaktív és szórakoztató programok is.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezető okok szinte mindegyikében vezetjük a világranglistákat. Európában csak az Egyesült Királyság és Málta lakói kövérebbek nálunk. A magas vérnyomással élők számának tekintetében Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország előz meg minket, a Nyugat-Európában élők pedig általában kevesebbet dohányoznak, mint mi - idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal, széles szakmai összefogásban szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

A szívbetegségek kockázata az életkorral együtt nő – de nem mindegy, hogy milyen volt a kiinduló érték, a gyermekkor. Erre a betegségcsoportra különösen igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni a kockázati tényezők kialakulását, mint aztán megszabadulni tőlük (ha egyáltalán sikerül!), ha már kialakultak.

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7 700 szív- és érbeteg él. Az esetek közel felében koszorúér-betegségről van szó. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat.

Az utóbbi bő két évben elképesztő változásokhoz kellett alkalmazkodnunk. Ez a legtöbb ember számára fizikailag és pszichésen is hatalmas megterhelést jelentett. Muszáj ebben a helyzetben olyan apró dolgokkal segíteni a mindennapi munkánkat, amelyek ösztönöznek minket a szívünk számára egészségesebb életvitel kialakítására, fenntartására.