MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívbetegségek kockázata az életkorral együtt nő – de nem mindegy, hogy milyen volt a kiinduló érték, a gyermekkor. Erre a betegségcsoportra különösen igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni a kockázati tényezők kialakulását, mint aztán megszabadulni tőlük (ha egyáltalán sikerül!), ha már kialakultak.

A SZÍVÜNK NAPJA nagyszabású családi, egészségmegőrző rendezvény programjában megtalálhatóak lesznek a kardiológiához kapcsolódó szűrések, szakértői előadások, tanácsadás, valamint interaktív és szórakoztató programok is.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezető okok szinte mindegyikében vezetjük a világranglistákat. Európában csak az Egyesült Királyság és Málta lakói kövérebbek nálunk. A magas vérnyomással élők számának tekintetében Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország előz meg minket, a Nyugat-Európában élők pedig általában kevesebbet dohányoznak, mint mi - idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal, széles szakmai összefogásban szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7 700 szív- és érbeteg él. Az esetek közel felében koszorúér-betegségről van szó. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat.

Az utóbbi bő két évben elképesztő változásokhoz kellett alkalmazkodnunk. Ez a legtöbb ember számára fizikailag és pszichésen is hatalmas megterhelést jelentett. Muszáj ebben a helyzetben olyan apró dolgokkal segíteni a mindennapi munkánkat, amelyek ösztönöznek minket a szívünk számára egészségesebb életvitel kialakítására, fenntartására.

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.

Bár mostanában a világjárvány miatti korlátozások óta nem olyan könnyű a háziorvoshoz bemenni panasz nélkül, mégis fontos tudnunk, hogy egy egészséges páciensnek is szüksége van vizsgálatokra. Rendszeres szűrővizsgálattal ugyanis felismerhetjük az illető szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító rizikófaktorait, ezek kezelése pedig még a betegség kialakulása előtt elkezdődhet.

A köztudattal szemben a nőket ma már jobban veszélyeztetik a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a férfiakat. Legalábbis a kockázati tényezők sokkal erősebben hatnak rájuk és a jelekre meg nem figyelnek. A várandósság és a változó kor az az időszak, amikor a nőknél megnő a rizikófaktorok gyakorisága.  A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy vegyünk észre azokat a jeleket, amelyek vagy kockázatot jelentenek, vagy már az infarktust jelzik.

A tájékozott, kíváncsi, az orvosával őszintén beszélő betegnek sokkal jobbak a kilátásai a gyógyulásra, a hosszabb életre, a jobb életminőségre, a hozzá leginkább illő terápia megtalálására. Tudjuk, hogy a betegek kiszolgáltatott helyzetben vannak, gyakran félnek (a betegségtől, az ismeretlen jövőtől). Minket, kardiológusokat a gyógyítás vágya vezérel: ezért is olvashatja most Ön a Szívderítő oldalunkat!

Az orvos nem szerelő, nem várhatjuk tőle azt, hogy az elromlott, elhasznált, rosszul gondozott testünket majd beadjuk hozzá, és ő (mivel fizetjük a TB-t és ez nekünk jár) megvizsgálja, megszereli; ha kell, akkor kicseréli az elkopott alkatrészeket, sőt fel is turbózza kicsit, hogy még nagyobb hatékonysággal működjön. A Szívderítő főszerkesztőjének jegyzete.