MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Egy hazánkban még kevéssé ismert vitamin segíthet abban, hogy a kalcium ne rakódjon le az erekben. A K2-vitamin fontos szerepét az érelmeszesedés elleni harcban egyre több orvosi kutatás erősíti meg.

Mesterségesintelligencia-alapú központi döntéstámogató rendszer jött létre Magyarországon a stroke-ellátás támogatására - jelentették be pénteken az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) sajtótájékoztatóján.

Az ország vezető kardiológusai osztják meg tapasztalataikat a Debreceni Egyetemen szerdán kezdődött 28. Debreceni Kardiológiai Napokon. A négynapos rendezvény fókuszában ezúttal a koszorúérbetegség, a szívritmuszavarok, a szívelégtelenség, illetve ezek megelőzése áll.

Hogyan kapcsolódnak a rosszindulatú daganatok az érbetegségekhez, agyvérzés-e minden stroke, hogyan diagnosztizálható és kezelhető-e a vérzékenység? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézetének orvosai. A kutatók nyolc rövid videóban hívják fel a figyelmet az erek és a vér betegségeire, amelyek számos népbetegség okozói vagy szoros kapcsolatban állnak azokkal.

Az "A" vércsoport egyik altípusával rendelkezők nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot 60 éves koruk előtt azokhoz képest, akiknek más a vércsoportjuk – derül egy tanulmányból.

Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya. Hazánkban a középkorúak egy százalékát érinti a végtag-amputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép, a 65 év felettiek körében azonban már minden ötödik embernél előfordulhat. Mások mellett leginkább a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít a betegség kialakulására.

A szívinfarktus a nőkre sokkal végzetesebb lehet, mint a férfiakra. Az okokat az életkorban és a társuló betegségekben kell keresni, mert ezek a tényezők a nők esetében megnehezíti a kockázatértékelést. A Zürichi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia alapú kockázatértékelési pontrendszert, ami javítja a szívinfarktuson átesett nők személyre szabott kezelését.

Jó lenne, ha már fiatal felnőttként tudnánk róla, hogy fokozott genetikai hajlamunk van egyes (akár életveszélyes) keringési betegségekre, melyek így megelőzhetővé válnának? Mindez ma már létezik. Az egyedi genetikai hátteret és az egészségesnek tartott tartományoktól való egyéni eltéréseket ma már nagyon hatékonyan képes kimutatni a laborvizsgálat.

Az anyatejes táplálás nem csupán a babának haszmos, hanem a kutatások szerint az édesanya egészségét is védi: csökkenti a stroke és a szívbetegség kialakulásának rizikóját, kifejezetten azt a kockázatot is, hogy esetleg bele is haljanak egy keringési betegségbe – áll egy tanulmányban, amelyben a világ minden tájáról begyűjtött adatokat elemeztek.

Mesterséges intelligencia segítheti a betegek (és ezáltal orvosok) munkáját úgy, hogy figyelmeztet, ha a szívelégtelenséggel kezelt páciens tüdejében folyadék kezd felhalmozódni.