MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A vitaminok és ásványi anyagok megfelelő szedése jelentősen befolyásolja a felszívódásukat és hatékonyságukat. Fontos figyelni arra, hogy mikor, mivel és hogyan vesszük be őket, hiszen bizonyos italok vagy ételek ronthatják, míg mások javíthatják a hasznosulásukat. Az egyéni szükségletek és élethelyzetek szintén meghatározzák, milyen mennyiségben és összetételben érdemes szedni ezeket a kiegészítőket, ezért érdemes szakember tanácsát kérni.

A szívtumorok abnormális szövetszaporulatok, amelyek a szív belsejében a szívüregek falán, vagy akár a billentyűkön is elhelyezkedhetnek. Több szívtumor is létezik, de előfordulásuk meglehetősen ritka, leggyakrabban jóindulatúak, de sajnos előfordulnak rosszindulatúak is.

A hétfői napok nemcsak a munkakezdés miatt terhelőek, hanem komoly egészségügyi kockázatot is rejtenek magukban. Egy friss kutatás szerint hétfőnként fordulnak elő a leggyakrabban halálos szívinfarktusok, különösen Írországban. Az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus és a pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak a jelenségben.

Bár tudjuk, hogy az életmódváltás nincs dátumhoz kötve, mégis sokan határozzák el magukat az új év kezdetén arra, hogy javítanak az egészséggel kapcsolatos hozzáállásukon. Mivel a legtöbben szív- és érrendszeri betegségek miatt halnak meg, így az egyik legfontosabb szűrés, ami növeli az élettartamot, az a kardiológiai kivizsgálás. Hogyan zajlik tehát általában a kardiológiai szűrés folyamata Magyarországon?

Ahogy búcsút intünk 2024-nek és köszöntjük az új esztendőt, érdemes visszatekintenünk az elmúlt év kardiológiai eredményeire, amelyek nemcsak a tudományos közösséget, hanem mindannyiunk életét is pozitívan befolyásolják. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak, de örömteli, hogy a hazai szakemberek több nemzetközi kutatásban is kulcsszerepet vállaltak.

Az apák már a kezdetektől fogva jelentős hatással vannak gyermekeik egészségére, elsősorban a példamutatás révén.

A szív alakú díszek gyakori megjelenése a karácsonyfán többféle szimbolikus jelentéssel bír, amelyek mind a szeretet, összetartozás és az ünnep meghittségéhez kapcsolódnak. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Szívderítő ismeretterjesztő oldal készítői meghitt ünnepeket és jó egészséget kívánnak az olvasóknak.

Két magyar orvos történelmet írt Csádban. Ebben az afrikai országban a háborúk, az éhínség és az egészségügyi infrastruktúra szinte teljes hiánya állandó kihívást jelent, ahol a modern orvosi technológia szinte elérhetetlen luxus. A misszió során három pacemaker-beültetést hajtott végre két magyar orvos. Dr. Toldy-Schedel Emil és Dr. Hartyánszky István szívsebész nemcsak gyógyított, hanem a szakmai fogásokra tanította is a helyi szakembereket. Ezen túlmenően olyan eszközöket hagytak hátra, amelyeket helyi körülmények között is könnyen lehet javítani és karbantartani.

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben, de az orvosok véleménye eltérő abban, hogyan és milyen célokra érdemes használni. A Medscape 2024-es európai felmérése – amelyben hat ország 5355 orvosa vett részt – megmutatta, hogy az MI jövője kapcsán lelkesedés és aggodalom egyaránt jelen van.