MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A társadalmi elszigeteltség és a magány növeli annak a kockázatát, hogy szívinfarktust vagy stroke-ot kapjunk és akár bele is haljunk ezekbe a betegségekbe – jelentették ki egy friss tudományos közleményben, amely összefoglalja a témakörben végzett kutatási eredményeket.

Meddig vezethető vissza a kardiológia története? Mik voltak a legfontosabb felfedezések, amelyek máig meghatározzák a szív- és érrendszeri betegségek felismerését és kezelését? Hány híres szívspecialistát ismer? Az alábbiakban 10 mérföldkőnek számító tudományos eredményt foglalunk össze A szív és a verőerek betegségei című könyv alapján, amelyet orvostanhallgatók számára szerkesztett Prof. Dr. Csanádi Zoltán és Dr. habil. Czuriga Dániel a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetében 2019-ben.

A szívbetegségek kockázata az életkorral együtt nő – de nem mindegy, hogy milyen volt a kiinduló érték, a gyermekkor. Erre a betegségcsoportra különösen igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni a kockázati tényezők kialakulását, mint aztán megszabadulni tőlük (ha egyáltalán sikerül!), ha már kialakultak.

A kutatók sikeresen ültettek be genetikailag módosított sertésszívet két olyan ember szervezetébe, akiket már halottnak nyilvánítottak, de mesterségesen továbbra is biztosították a keringésüket – közölte a New York-i Egyetem kutatócsoportja. Ezek a műtétek újabb lépést jelentenek az állat-ember szervtranszplantáció, más néven a xenotranszplantáció útján, ahol idén már jelentős sikereket értek el – így egyre nagyobb a remény arra, hogy ezzel az új, megbízható módszerrel enyhítsék a világszerte fennálló szervhiányt.

A Magyar Kardiológusok Társasága hagyományosan minden évben május elején tartja tudományos kongresszusát az Állami Szívkórház városában, Balatonfüreden, amely többek között a bármely évszakban hangulatos Tagore sétányról is ismert. A méltán Európa-hírű gyógyintézmény és a több mint 1 km hosszú Balaton-parti sétaút története pedig szorosan összefonódik a kardiológia és a költészet majd’ 100 évvel ezelőtti találkozásának köszönhetően.

Lesznai Anna a magyar szecessziós irodalom és képzőművészet emlékezetes alakja, aki egyaránt ismert népi motívumokat idéző hímzéseiről és a Nyugat több nemzedékéhez fűződő alkotói-baráti kapcsolatáról. Számos munkájában központi szerepet tölt be a szívmotívum mint a nőiség, a természet és a szerelem jelképe. Olvasson egy felnőtteknek (is) szóló mesét tőle, melynek címe „Mese az eperszemnyi szívről” az Idődíszítés című kötetből!

Mi a műszív és hogyan helyettesíti a szív munkáját? Meddig lehet élni a műszívvel és milyen életminőséggel? Mennyivel más, mint a szívtransztplantáltaknak? A szívátültetett embereknek hogyan változik meg az élete? Erről szinte minden kiderül az érintettektől!

Az anyatejes táplálás nem csupán a babának haszmos, hanem a kutatások szerint az édesanya egészségét is védi: csökkenti a stroke és a szívbetegség kialakulásának rizikóját, kifejezetten azt a kockázatot is, hogy esetleg bele is haljanak egy keringési betegségbe – áll egy tanulmányban, amelyben a világ minden tájáról begyűjtött adatokat elemeztek.

A szív anatómiája (La autopsia, 1890) című festménye egycsapásra világhírűvé tette Enrique Simonet Lombardo spanyol festőművészt a 19. század végén. De vajon mi a festmény titka, miért tartották olyan különlegesnek a művész kortársai, és mit üzenhet 21. századi nézőinek?