MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A japán séta egy egyszerű, mégis hatékony mozgásforma, amit bárki kipróbálhat akkor is, ha nem szeret sportolni. Az idősebb korosztálytól a túlsúllyal élőkön át a mozgásszegény életmódot folytatókig mindenki profitálhat belőle. Ráadásul városban, kevés idővel és eszköz nélkül is végezhető. Hogyan kell tehát japánul sétálni? 

Világszerte és Magyarországon is emelkedik a gyermekkori magas vérnyomás előfordulása – figyelmeztet a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT). A The Lancet Child & Adolescent Health folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint 2000 és 2020 között a gyermekkori hipertónia aránya világszerte csaknem megduplázódott, 3,2%-ról 6,2%-ra nőtt. A prehipertónia – vagyis a kóros tartományt megközelítő vérnyomás – a gyermekek további, több mint 8%-át érinti.

A trombózis egy alattomos folyamat: odabent, az érrendszeredben keletkezik egy vérrög, egy dugó. A vérrög elzárhatja a vér útját, akár létfontosságú szervek felé is, életveszélyes állapotokat okozva.

Az év végi ünnepek után menetrendszerűen érkezik az újévi fogadalmak hulláma. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azonban arra figyelmeztet, hogy a szív egészsége nem a hirtelen fellángolásokon, hanem az „apró lépések művészetén” múlik. A szakemberek szerint a drasztikus, január elsejei megvonások helyett tudatos stratégiára van szükség, amely februárban és márciusban is fenntartható.

Az új év eleje sokak számára az elhatározások időszaka. Többet mozgunk, egészségesebben eszünk, leszokunk a dohányzásról – legalábbis szeretnénk. A tapasztalat azonban azt mutatja: a legtöbb újévi fogadalom nem azért vall kudarcot, mert az emberek gyengék lennének, hanem mert egyszerre túl sokat akarnak, túl rövid idő alatt.

A legtöbben, ha magas vérnyomásról hallanak, a karon mért értékekre gondolnak. Létezik azonban egy ritkább, de súlyos állapot, amikor a nyomásemelkedés kifejezetten a tüdő ereit érinti. Ez a pulmonális hipertónia (PH), vagyis a magas tüdőnyomás, amely kezeletlenül a szív jobb oldalának kimerüléséhez, végső soron szívelégtelenséghez vezethet.

A karácsony nemcsak fényekben és ajándékban gazdag időszak, hanem igazi „szívünnep” is lehet — nem véletlenül. A modern kardiológiai kutatások szerint a pozitív érzelmeknek — mint a nevetés, az ölelés és a hála — valódi élettani hatásuk van a szív- és érrendszerre is.

December világszerte a tüdő egészségének hónapja. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a légzőrendszer védelmére, különösen a téli időszakban, amikor a fertőzések, a hideg, a légszennyezés és a mozgáshiány fokozott terhelést jelentenek a szervezet számára. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) állásfoglalása szerint azonban a légzési panaszok értelmezésekor nem hagyható figyelmen kívül a szív- és érrendszer szerepe, mivel a légszomj és a fulladásérzés számos esetben kardiológiai eredetű tünet.

A szisztémás gyulladás olyan állapot, amikor az egész testben alacsony szintű, de tartós gyulladás zajlik. Ez nem egy helyi sérülésre adott gyors reakció, mint például egy horzsolásnál vagy torokgyulladásnál, hanem folyamatos, „lappangó” folyamat, ami hónapokig, évekig fennállhat. Bár sokszor nincs észrevehető tünete, hosszú távon komolyan károsítja az ereket és a szívet.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a karácsonyi ünnepekre való felkészülés és a téli időszak velejárói kapcsán hívja fel a lakosság figyelmét azokra a fokozott stressz- és környezeti hatásokra, amelyek jelentősen megterhelhetik a szív- és érrendszert. A mentális egészség és az öngondoskodás kritikus fontosságúvá válik ebben az időszakban, különösen a már meglévő szívbetegségben szenvedők számára. A Társaság hangsúlyozza, hogy a szívünk védelme az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatunk magunknak és szeretteinknek az ünnepek idején.