Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Kiemelt támogatóink

gyógyszeripari információk

Partnereink

gyógyszeripari információk

AstraZenecaBAYERegisMedtronicMERCKMSD

A(z) az MKT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Először ültettek be Magyarországon vérnyomás-szabályozó pacemakert
    2013.06.11. - http://semmelweis-egyetem.hu - Hírkategória: Általános
    Gyógyszerek nélkül csökkenthető a magas vérnyomás annak a speciális pacemakernek a segítségével, melyet Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáján ültettek be. Az első hazai vérnyomás-szabályozó pacemakert egy 48 éves asszony kapta, aki 30 éve küzd rendkívül magas vérnyomással és cukorbetegséggel. A beültetést a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese dr. Sótonyi Péter érsebész végezte
    dr. Sótonyi Péter, dr. Zima Endre, dr. Széplaki GáborA pacemakert a beültetés után három hétre indították be, és a segítségével egy óra alatt sikerült az asszony korábban 200-as vérnyomását 156-ra beállítani. Ezzel a csökkenéssel azonnal a felére esett vissza a magas vérnyomással járó egészségkárosodás veszélye, így például a stroke kockázata.

    A készülék a szervezet saját vérkeringés-szabályozó rendszerét használja a magas vérnyomás kezelésére. A klinika igazgatója, dr. Merkely Béla elmondta, kiemelt feladatának érzi, hogy ilyen új terápiákat elérhetővé tegyen Magyarországon. Véleménye szerint ezt csak a szív- és érgyógyászati központ előnyeit kihasználva lehet megtenni, ahol a különböző területek szakemberei egy helyen látják el a beteget. Kiemelte, hogy a műtétet, a vérnyomás beállítását és az utókezelést irányítása alatt egy 3 tagú, fiatal szakemberekből álló csapat végzi, amelyben szorosan együttműködve dolgozik az aneszteziológus, az érsebész és a szívgyógyász.

    Az eszközt dr. Sótonyi Péter érsebész ültette be, aki elmagyarázta, hogy a pacemaker két részből áll. A mintegy fél centis ingerlő elektródát a nyaki verőér külső felszínére rögzítik, az agy keringésszabályozó központjához ingerületeket küldő vérnyomást érzékelő idegrostokra. A 4-5 centis telepet a kulcscsont alá ültetik, mely akár 5-7 évig is működhet csere nélkül. A pacemakert és az érzékelőt a bőr alatti zsírszövetben vezetett vékony dróttal kötik össze. A beindításkor is ott volt a munkacsoport mindhárom tagja, dr. Sótonyi Péter érsebész, dr. Széplaki Gábor kardiológus és dr. Zima Endre altatóorvos. A pontos beállítást Széplaki doktor végezte, ő magyarázta el, hogy tulajdonképpen az ideget ingerlik elektronikusan apró impulzusokkal, távirányítással, így „csapják be” a szervezetet, mely vérnyomás-csökkenéssel reagál. Egy órán át próbálták megtalálni a betegnek legoptimálisabb beállítást, végül 200-ról 156-ra vitték le a vérnyomását. Széplaki doktor szerint ennél többet csökkenteni nem is szabad, mert a hirtelen változás megterhelné a beteg szervezetét. 

    A beteg az azonnali eredményt szinte el sem hitte, azt mondta évtizedek óta 200 körüli a vérnyomása a gyógyszerek szedése mellett is. Volt már koszorúér szűkülete, és átesett egy szívinfarktuson is. Egy hónap múlva kell kontrollra visszamennie, akkor a tervek szerint tovább csökkentik a vérnyomását. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika az úgynevezett nem gyógyszeres terápiák legnagyobb regionális központja, évente 1700 szívritmust szabályozó eszközt (pacemakert) ültetnek be. Merkely professzor elmondta, hogy a pacemakerek sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben; eddig döntően a szívritmuszavarok és szívelégtelenségek kezelésére használták, az utóbbi években ugyanakkor olyan innovatív eszközök is kezdenek elterjedni, melyekkel a vérnyomás is szabályozható. Ez a most beültetett eszköz elsősorban azokon a súlyos magas vérnyomásban szenvedő betegeken tud segíteni, akik nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre. A közel két és félmillió hipertóniás magyar beteg mintegy 5-10 százaléka ilyen, az ő esetükben a legnagyobb kockázat a stroke.

    CzR
    fotó: Szigetváry Zsolt

Vissza